2018. május 24., 07:46

95 éve született Dénes György költő

95 évvel ezelőtt, 1923.május 24-én született a gömöri Pelsőc községben Dénes György költő, műfordító, szerkesztő. A 2. világháború után újrainduló (cseh)szlovákiai magyar irodalom jeles képviselője, akit az úgynevezett alapozó nemzedékhez sorolnak.

denes-gy-fotelben.jpg
Galéria
+4 kép a galériában
Fotó: M. Nagy László

Már diákkorában verseket írt, egyik költeményével díjat is nyert egy lap pályázatán. Amikor a hallgatás évei után 1948 végén ismét lehetett magyarul beszélni, írni és tanulni, elküldte első verseit az éppen akkor elindított Új Szó c. hetilapnak. Ez az újság később napilappá vált és irodalmi rovatában gyakran közölték Dusik Dániel (ez volt eredeti neve) verseit.

Később Egri Viktor idősebb prózaíró, a napilap kulturális rovata vezetőjének javaslatára a Dénes György művésznevet választotta és ezután már ezen a néven publikált. Az első versgyűjtemény, amely a felvidéki magyarok jogfosztottságának megszűnte után megjelent, az Dénes György Magra vár a föld (1951) c. kötete volt.

Családjával, az 1950-es évek legelején Pozsonyban telepedett le és itt élt egészen 2007. szeptember 14-én bekövetkezett haláláig. Dénes György rövid ideig a Csemadok pozsonyi központjában dolgozott, majd a Csehszlovák Rádió pozsonyi részlegébe került, ahol egyik újraindítója lett a magyar nyelvű rádióadásoknak. 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott a rádióban, ahol az 1960-as évektől az irodalmi rovat szerkesztője volt. Rádiós munkája mellett rendszeresen írta verseit és számos szlovák költő versét fordította le magyarra.

Barátságban volt sok szlovákiai magyar íróval és költővel, mindenekelőtt Ozsvald Árpáddal, Zs. Nagy Lajossal, Gyurcsó Istvánnal, Mács Józseffel, Tőzsér Árpáddal, Cselényi Lászlóval és másokkal, de a XX. századi szlovák költészet olyan kiemelkedő képviselőjével is, mint Emil Boleslav Lukáč.

Emil Boleslav Lukáč és Dénes György
Emil Boleslav Lukáč és Dénes György
Fotó:  Kropacsek J.

Dénes György szerette szülőfaluját, Pelsőcöt, és Gömört is, ahová évente visszajárt. Különösen nyaranta időzött itt hosszabb ideig, és ilyenkor gyakran barangolt gyermekkora kedvenc helyszínein. Szülőfaluja a kétezres évek elején díszpolgári címet adományozott neki.   A költő 2007-ben hunyt el, 85. évében.

Dénes György portré
Dénes György portré
Fotó:  M. Nagy László

Végakaratának eleget téve, földi maradványait a pelsőci temetőben helyezték örök nyugalomra. A helyi művelődési ház falán emléktáblája látható. A pelsőci magyar tannyelvű alapiskola pedig a költő nevét viseli.

Vagy húsz önálló kötete látott napvilágot, számos antológiában megjelent, általában versekkel, ritkábban prózával.

Emléktáblája a róla elnevezett Pelsőci AI-ban
Emléktáblája a róla elnevezett Pelsőci AI-ban
Fotó:  archívum

A (cseh)szlovákiai magyar gyermekirodalom fejlődésében nagy szerepe volt, különösen a hetvenes évek második felében, amikor egymás után jelentette meg nagysikerű gyermekverseit. „Egyfelől a Weöres Sándor-i, másfelől a Nemes Nagy Ágnes-i gyermekvers vonzáskörébe kerülve…” csupa-muzsika, csupa- szín, csupa-ötlet köteteket alkotott meg, amelyek a gyermeki fantáziát megmozgatva hatottak.

Eredendő tehetsége volt a gyermekversíráshoz, kötetei: a Tücsökhegedű, a Pipitér, a Bükkfamakk, a Zebramadár, a Sétálni ment három kalap és más, szépen illusztrált könyvek méltán arattak nagy sikert mind a gyermekek, mind a szülők és pedagógusok körében.

Hagyatékában több kötetnyi gyermekvers (is) kiadásra vár.

Verseit szívesen zenésítik meg verséneklők, együttesek mind Szlovákiában, mind Magyarországon.

denes-gy-fotelben.jpg
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.