81 évig szolgált Skultéty László, a legöregebb huszár

Skultéty László 1738. június 27-én született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban (Mojtín). Már apja is huszár volt, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik huszárezred) vitte ezredfiúnak félárvaságra jutott gyermekét, aki ekkor 12 éves volt. A tűzkeresztségen 18 évesen, egy 1756-57. évi hadjáratban esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint.

Innen kezdve aztán végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790-ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Odament hozzá és elbeszélgetett vele. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót nem lehet elhagyni.

Skultéty Lászlót 1831-ben, 94 éves korában – 81 évnyi katonai szolgálat után – szerelték le, amikor már nem tudta megülni a lovát. Végig ugyanabban az ezredben szolgált, amelyet közben más-más néven hívtak. A leszerelésekor Aradon állomásozó ezrede a város gondjaira bízta az agg huszárt. Sajnos mindössze néhány hónapig örülhetett az „obsitnak”. Valószínűleg nem bírta a tétlenséget, mert még abban az évben, 1831. augusztus 19-én meghalt. Életét a katonaságnak szentelte, nem nősült meg, gyermekei nem születtek. Sírja az új-aradi temetőben van. Első síremlékét volt parancsnoka állíttatta, ehelyett készíttetett a város 1898-ban egy díszesebb obeliszket – írja a naraiskultety.hu portál.

1900-ban a párizsi világkiállításon a magyar pavilon központi része a huszárságról szóló kiállítás volt, amelyben Skultéty Lászlóról is megemlékeztek. A világkiállítás előtt az anyagot Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban is kiállították. Életéről könyvet írt Safáry Endre és Zachar József „Nyolcvan nyár nyeregben” címmel, amely 1992-ben jelent meg. Skultéty arcképe része a Somogyi Győző festőművész által megfestett Magyar hősök arcképcsarnokának, amely a száz legvitézebb magyar katonát ábrázolja. 2008 óta az arcképcsarnok Kőszegen, a Jurisics vár galériájában látható.

Kevesen tudják, hogy az ő alakja volt az ihletője Garay János 1834-ben írt, Az obsitos című költeményének, amelyet 1926-ban Kodály Zoltán zenésített meg Háry János címmel. Nyomában azóta több musical, sőt még rajzfilm is született – így őrizte meg az utókor, ha nem is eredeti nevén, az öreg huszár emlékét.