445 éve halt meg Nostradamus

Nostradamus nagyapja nyomdokaiban haladt

Michel de Nostredame 1503. december 14-én délben született Saint-Remy városában. A dátum az akkor érvényben lévő Julian-naptár szerint értendő, a ma érvényes Gergely-naptár szerint december 24-én lenne a születésnapja. A gyermeket a szülők kifejezetten katolikus szellemű vallásos nevelésben részesítették. E vallásos beállítottsága később is megmaradt. Az ifjúra nagy hatással volt anyai nagyapja, aki orvosi foglalkozása mellett képzett csillagász és asztrológus volt. Õ vezette be a kis Michelt a csillagászat világába, mely iránt egész életében fogékonyságot mutatott. Nostradamus úgy határozott, hogy apja közjegyzői foglalkozása helyett előnyben részesíti nagyapja hivatását és az orvosi pályája mellett kötelezte el magát. Döntését szülei is támogatták.

Orvosi tanulmányait a Montpellier-i egyetemen kezdte meg, az ez akkoriban Franciaország leghíresebb egyeteme volt. A képzés öt évig tartott, és többszörös vizsgával zárult. Nostradamus a rendelkezésre álló források alapján kitűnő tanuló volt. Miután sikeresen letette a záróvizsgát, megszerezte a legalsó, licenciátus fokozatot, amivel nem elégedett meg, kitűzte maga elé a legmagasabb fokozat elérését, ám életében ekkor közbelépett valami. Pestisjárvány tört ki Dél-Franciaországban. A fertőzés útján terjedő betegség ellen nem volt orvosság. Egész települések elnéptelenedtek. A papok és az orvosok kerültek leggyakrabban kapcsolatba a betegekkel, sokan váltak közülük a járvány áldozatává. Tudta ezt Nostradamus is, mégis vállalta a pestisdoktor szerepét, ifjú kora ellenére.

Az orvos, aki nem félt a haláltól

Tevékenysége az emberi szervezet öngyógyító képességének megerősítéséből állt, hogy képes legyen megbirkózni a borzasztó kórral. A betegek körül illatos füveket égetett, ami a fertőtlenítést szolgálta. Nostradamus soha nem kapta meg a betegséget. A járvány megszűntével visszatért Montpellierbe, hogy befejezze az egyetemi tanulmányait. 1529. október 23-án, a kitüntetéses orvosi vizsga után megkapta oklevelét, egyben az egyetem professzora lett, és bekapcsolódott az oktatásba.  Nem marad azonban sokáig az egyetemen. Ebben szerepet játszott kollégái irigysége, valamint az is, hogy nem tudott azonosulni az intézmény szerinte elavult elveken nyugvó oktatási rendszerével. Elhagyta Montpellier-t, és önálló orvosi rendelőt nyitott. 1531-ben Bordeaux-ba, majd Toulous-ba ment, ahol még pestisdoktor korában megfordult. Innen egy szívélyes meghívás miatt távozott. Levelet kapott ugyanis egy Jules Scaliger nevű orvostól, aki Agen-be invitálta.

A két művelt férfi hamar összebarátkozott, Nostradamus elhatározta, hogy végleg Agenben telepszik le. Megnősült, két gyermeke született, beilleszkedett a helyi közösségbe. A sors azonban közbeszólt! Felesége és két kisgyermeke hirtelen meghalt, valószínűleg járványos betegségben. A kiváló orvos, aki máson segített, esetükben tehetetlen volt. A csapás nagyon megrendítette, nem tudott tovább Agenben maradni. Felszámolta otthonát és 1536-ban Olaszországba távozott. 1544-ben azonban Marseille-ben ismét kitört  a pestisjárvány. Nostradamust habozás nélkül hazatért és ismét nekilátott a gyógyító munkának.

A járvány megszűntével, 1547 novemberében ismét megnősült. Második házasságából hat gyermeke született: három fiú - Caesar, Andre valamint Charles, továbbáhárom lány - Madeleine, Anne és Diana. A család Salon-ban telepedett le.  Nostradamus innen csak egyszer távozott  hosszabb időre, viszont annál többen keresték fel őt. Messzi földről jöttek, nemcsak betegek, hanem olyanok is,  akik szépségre vágytak. Az orvoslás mellett ugyanis Nostradamus értett a szépítőszerek előállításához. A szépségápolásról jelent meg az első könyve 1552-ben: Szépítőszerek és illatok címmel. Az 1555-ben megjelent második kiadás már konyhai recepteket is tartalmazott. A nagy hírű orvos nem tartotta tudós híréhez méltatlannak, hogy ilyennel is foglalkozzék.

Gyógyított az asztrológia segítségével

Azokban az időkben általánosan elterjedt volt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban. A gyógyszerek elkészítésének és adagolásának optimális időpontját igyekeztek kikövetkeztetni a csillagok állásából az orvosok. Feltételezhető, hogy Nostradamus ekkor jöhetett rá valamire, aminek segítségével ma is világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák egyenként ezer négysorosát elkészítette. Amikor II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin 1556-ban a királyi udvarba hívatta, már ismert volt jóslatairól. Ezek közé tartozott az a négysoros is, amely megjövendölte a király tragikus halálát.

Miután a királyi udvarból visszatért Salonba,élete hátralévő részében horoszkópokat készített előkelő látogatóinak, és folytatta a négysorosok írását. A sok munka nagyon lefoglalta, de hamarosan segítője akadt. 1554-ben egy fiatalember jelentkezett nála tanítványnak: Jean-Aymes de Chavigny. Nostradamus megkedvelte, és ő mestere haláláig vele maradt. Nemcsak segítőtársa lett, neki köszönhetjük Nostradamus első és legmegbízhatóbb életrajzát.

Tanítványának, Chavigninak köszönhetően könnyen fogalmat alkothatunk róla. „A közepesnél valamivel kisebb termetű volt, teste izmos, erőteljes, fürge. Homloka nagy és nyílt, orra egyenes, szeme szürke, tekintete barátságos, de haragban lángoló.  Arca komoly és nevetésében is bizonyos fajta komolysággal látható benne a vele kapcsolódó nagy emberiesség. Alvásra 4-5 óra is elegendő volt neki, helyeselte a Római Egyház szertartásait, tartotta magát a hithez és a katolikus valláshoz. Gyakorolta a böjtöt, irtózott a bűntől.”

Élete utolsó két évében Nostradamus egészsége megrendült. Izületi fájdalmak és köszvény gyötörte. 1566. június 17-én, 63 éves korában Joseph Roche saloni közjegyző előtt végrendelkezett, a dokumentum kezdő sorai alapján öreg korára és bizonyos testi betegségeire hivatkozva. Végrendeletéből tudjuk, hogy hírneve és munkássága ellenére nem gazdagodott meg, legfeljebb tehetős volt. 1566. július 1-én elvégezte gyónását  a saloni ferences kolostor főnökénél Vidal atyánál.

Nostradamus sírja zarándokhely

Halálának körülményeiről a közvetlen szemtanú, Chavigni így tájékoztat: „Halálának napja számára ismert volt, még óráját is előre látta, én ezt igazsággal tudom tanúsítani. Nagyon jól emlékszem, hogy azon év június végére saját kezével írta le csillagászati naptárába e szavakat: Itt közel van halálom. És annak a napnak előestéjén, melyen halálával itt hagyta az életet, nagyon hosszan vele voltam, és későn vettem búcsút tőle. Akkor Õ e szavakat mondta nekem: Nem fog látni életben hajnalkor.”

Másnap reggel valóban holtan találták úgy, ahogy azt az utolsó, a 141. számú jósversében megírta: „... nincs több tennivalóm, megyek Istenhez, legközelebbi hozzátartozók, barátok, testvérek, holtan találnak az ágy mellett, a padon.” Pontosan így történt. Nostradamust a saloni ferencesek templomában temették el. Sírját a francia forradalom idején 1791 nyarán feldúlták. A lakosság körében azonban ez olyan felháborodást váltott ki, hogy a hatóságok kénytelenek voltak a csontokat összegyűjteni és ma is létező, végleges helyére temetni. Sírja a Szent Lơrinc templom Mária kápolnájában található, a következő felirattal:

Itt nyugszik a híres Michel Nostradamus,
az egyetlen földi halandó, akit az Úr méltónak ítélt arra,
hogy a mai meg az eljövendő nemzedékek épülésére
kiolvashassa az égitestek járásából, milyen jövő
vár a világra.

Nostradamus Salonban halt meg, 1566. július 2-án.
Élt hatvankét évet, hat hónapot és tizenkét napot.
Vándor ki erre jársz, tiszteld hamvait, és ne
zavard nyugalmát!

Az idők folyamán sírját nagy királyok egész sora tisztelte meg látogatásával, könyvét kiváló elmék méltatták. Sírja azonban túlélte a pusztítást, könyve az évszázadok viharait.  Nostradamus jóslatait a halálát követő évszázadok során sokan nemcsak elhitték, és esetenként félreértelmezték, hanem szándékosan félreértelmezték, és a hamisítványokat propagandacélokra használták, fel mint például Goebbels náci propagandaminiszter.

Nostradamus jóslatai, és különös tehetsége a csillagok állásának kifejtésére máig izgatja az emebereket. Példák sorát lehet felhozni arra, hogy politikusok napjainkban is rendszeresen kikérik döntéseik előtt csillagjósok tanácsait. A "felvilágosodás és a józan ész hazájában", Franciaországban ma is működő, mintegy 60-100 ezer csillagjós és jövendőmondó évi keresete eléri a 35 milliárd frankot. 2000 júniusában vált csak ismeretessé, hogy a néhai Mitterrand elnök fontosabb politikai döntéseinek meghozatala előtt renszeresen kikérte Elizabeth Teissier svájci asztrológus tanácsát.