40 éves a rimaszombati barlangkutató csoport

A rimaszombati barlangkutató csoport 1972-ben alakult, s az elmúlt évek során 54 barlangászt tömörített. A csoport tevékenységéhez több jelentős felfedezés fűződik: összesen mintegy 200 ismeretlen barlangot tártak fel és kutattak át 5900 m hosszúságban.

Elsőként a rimaszombatiaknak sikerült bizonyítani, hogy Szlovákiában is léteznek ún. falenyomat-barlangok. Ezek kb. 15-16 millió évvel ezelőtt bekövetkezett vulkáni tevékenységgel függenek össze. A törmelék beborított bizonyos fatörzseket, amelyek idővel elporladtak, és helyükön földalatti üregek keletkeztek - magyarázta portálunknak Gaál Lajos geológus.

A rimaszombati barlangászok Szlovákiában elsőként írták le a magnezitben keletkezett barlangokat és elsőként bizonyították a vulkáni tevékenység által létrejött barlangok létét. Több jelentős felfedezés is fűződik a nevükhöz. A Praslen-barlang például egyedülálló neolitikumi ábrái, az Ispánmezei-barlang pedig a Mátyás-korabeli hamis dénárjai miatt vált híressé.

1999-ben rájöttek, hogy a Gömörben található Podbanište és Kadlub barlangok össze vannak kötve. A szűk, vizes járatban tíz óráig tartott az út, s csak kúszva lehetett megtenni. „Így a Podbanište-barlang hossza 1750 méterre növekedett, amivel jelenleg a Rimaszombati járás leghosszabb barlangja. Igen értékes állatvilága és cseppkő-díszítménye folytán nemzeti természeti emlékké nyilvánították” - mesélte Gaál Lajos.

Nemcsak a barlangászok, hanem fotósuk is komoly szakmai sikereket könyvelhetett el. Egyik-másik felvétele nemzetközi fotóversenyen nyert díjat. „Csak manuális géppel lehet dolgozni, filmmel, mert a digitális rögtön tönkremegy, megszívja magát nedvességgel. 96 %-os páratartalom van minden barlangban” - tudtuk meg Benedek László fényképésztől.

A Gömöri Fotóklub kiállítást állított össze a barlangkutatók elmúlt negyven évéről. A tárlat a rimaszombati Három Rózsa kávéházban 2013 márciusáig tekinthető meg.