3D-s film készül a gödöllői kastélyról
GÖDÖLLÕ. Erzsébet királyné és I. Ferenc József kedvteléseit is megismerhetik majd az érdeklődők abból a 3D-s filmből, melynek szabadtéri forgatása hétfő délelőtt lesz a kastély parkjában, a film operatőrének Ragályi Elemért kérték fel.
A kastély vezetése csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a nevezetes épület történetét, a királyi család és főként Erzsébet királyné Gödöllőn töltött napjait látványosan, szórakoztatóan bemutató film a legmodernebb technikával készül. A projekt előkészítésére, megvalósítására kiírt közbeszerzési pályázaton a Gelka System Kft. nyert, ez a cég kérte fel operatőrnek Ragályi Elemért.
A külső felvételek a kastély parkjában készülnek hétfőn, amikor a meghívottak betekintést nyerhetnek a forgatás rejtelmeibe. Imitálnak majd vadászatot, lesz lovaglás, de rögzítenek olyan képkockákat is, amelyek abba az időszakba kalauzolják el az érdeklődőket, amikor a királyi sportot a séta váltotta fel.
A kastély vezetésének tájékoztatása szerint az épület családbarát modernizálását célzó uniós projekt második üteme - melynek része a filmforgatás is - június végén zárul, ekkor kerül sor a 3D-s vetítőterem átadásával együtt a premierre is.
Az eredeti szépségében újjávarázsolt lovardát és kapcsolódó területeit Magyarország uniós elnöksége idején már megismerhette a közvélemény, de a lovarda szintje alatt megépült két szekcióterem - amelyek közül az egyikben korszerű vetítő termet alakítottak ki - csak ezután telik meg élettel.
Grassalkovich Antal gróf 1735 után adott megbízást Mayerhoffer András salzburgi származású építőmesternek a kastély építésére.
A kettős U alakú, hatalmas parkkal rendelkező kastély még a XVIII. század során több bővítésen és átalakításon ment keresztül, mai formáját végül is a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az ekkorra nyolcszárnyúvá terebélyesedett együttesben az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet.
A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József, majd IV. Károly, illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn.
Ebben a korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbólumává vált, s mint rezideális központ, politikai jelentőséggel rendelkezett. Különösen Erzsébet királyné tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül, s tragikus halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesítettek.
A királyi időszak évtizedeiben az épületegyüttesen szintén végeztek átalakításokat és bővítéseket. Közülük a lakosztályok komfortosabbá tétele mellett a legjelentősebb az új márványistálló és a hatalmas kocsiszín megépítése, valamint a lovarda átalakítása volt.
A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be. Ez a korszak azonban önálló építési periódusnak nem minősíthető: az 1930-as évek végén pusztán egy ma már technikatörténeti kuriózumnak számító óvóhelyet építettek a déli előkertben. 1945 után, annyi más hazai palotához hasonlóan, a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett.
Falai között szovjet és magyar alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.
A külső felvételek a kastély parkjában készülnek hétfőn, amikor a meghívottak betekintést nyerhetnek a forgatás rejtelmeibe. Imitálnak majd vadászatot, lesz lovaglás, de rögzítenek olyan képkockákat is, amelyek abba az időszakba kalauzolják el az érdeklődőket, amikor a királyi sportot a séta váltotta fel.
A kastély vezetésének tájékoztatása szerint az épület családbarát modernizálását célzó uniós projekt második üteme - melynek része a filmforgatás is - június végén zárul, ekkor kerül sor a 3D-s vetítőterem átadásával együtt a premierre is.
Az eredeti szépségében újjávarázsolt lovardát és kapcsolódó területeit Magyarország uniós elnöksége idején már megismerhette a közvélemény, de a lovarda szintje alatt megépült két szekcióterem - amelyek közül az egyikben korszerű vetítő termet alakítottak ki - csak ezután telik meg élettel.
Grassalkovich Antal gróf 1735 után adott megbízást Mayerhoffer András salzburgi származású építőmesternek a kastély építésére.
A kettős U alakú, hatalmas parkkal rendelkező kastély még a XVIII. század során több bővítésen és átalakításon ment keresztül, mai formáját végül is a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az ekkorra nyolcszárnyúvá terebélyesedett együttesben az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet.
A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József, majd IV. Károly, illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn.
Ebben a korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbólumává vált, s mint rezideális központ, politikai jelentőséggel rendelkezett. Különösen Erzsébet királyné tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül, s tragikus halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesítettek.
A királyi időszak évtizedeiben az épületegyüttesen szintén végeztek átalakításokat és bővítéseket. Közülük a lakosztályok komfortosabbá tétele mellett a legjelentősebb az új márványistálló és a hatalmas kocsiszín megépítése, valamint a lovarda átalakítása volt.
A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be. Ez a korszak azonban önálló építési periódusnak nem minősíthető: az 1930-as évek végén pusztán egy ma már technikatörténeti kuriózumnak számító óvóhelyet építettek a déli előkertben. 1945 után, annyi más hazai palotához hasonlóan, a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett.
Falai között szovjet és magyar alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.
Forrás
mult-kor.hu
