2800 éves olmék emlékek

A Morelos-völgyben fekvő Chalcatzingo régészeti helyszínen találták a leletet. A területet Kr.e. 800 és Kr.e. 500 között lakták az olmékok, ez az egyetlen prekolumbiánus lelőhely Mexikó központi részén. ahol monumentális kőfaragványok kerülnek elő. A feltárások 1930-as megkezdése óta 41 grandiózus emlékművet találtak a helyszínen, ezekből négy az olmékok által tisztelt és félt macskákat ábrázolja.

A most feltárt díszes relief másfél méter magas és 11 darabban került elő. Az ókori mestermű három ülő, nyugat felé néző macskát ábrázol profilból.
Az olmékok, a "gumiország népe", a legkorábbi közép-amerikai archaikus civilizáció névadói, akik a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén éltek a Kr. e. 1500 és Kr.e. e. 400 között. Kultúrájuk példaként szolgált az utánuk jövő maják számára is. Az olmékek emelték az első hatalmas építményeket. Az első piramis La Ventában épült, 33 méter magas volt, és egy közeli vulkán alakját utánozta.

Kereskedtek az élelmiszerfelesleggel, ahogy az általuk készült tárgyakkal, amelyeket szerszámkészítésre alkalmas felföldi obszidiánra cseréltek, a délkeleti völgyekből jádét hoztak, ékes faragványaikért és kagylóhéj dísztárgyaikért vasércet vettek. Az olmék uralkodóknak hatalmas palotáik voltak, melyek mellett a korszak egyéb népeinek uralkodói palotái kis viskóknak tűnnek. A maják és aztékok istenei az anyakultúra tézis védelmezői szerint szintén az olmék istenek „leszármazottai”, ahogy a maja és az azték isteneket ábrázoló rajzok motívumai, valamint az első hieroglifák is szintén az ősi kultúra befolyásáról tanúskodnak.

Szintén az olmékoktól vették át a későbbi közép-amerikai kultúrák azt a szakrális labdajátékot, melyet az egész térségben egészen Kolombusz érkezéséig űztek az őslakosok. A labdajáték természetesen igen sokféle formát öltött az idők során, volt ahol párosával játszották, de volt olyan is, ahol csapatok küzdöttek meg egymással. A szabályok is tájegységenként és koronként változtak, ám szinte

A legjellemzőbb és legismertebb olmék tárgyaknak azok a hatalmas kőből faragott fejek számítanak, melyknek mindmáig a csodájára járnak. Régészek szerint ezek a fejek kiváló labdajátékosok arcát formázzák meg, mivel a sisakot, melyek a szobrok fejének tetején találhatóak, a játék közben használhatták a sportolók. Mások szerint azonban a hatalmas kőfejek istenábrázolások, bár sokaknak feltűnt a szobrok ajkainak vastagsága, ami miatt egyesek azt is feltételezik, hogy tulajdonképpen afrikai bevándorlók lehettek az olmékok, a maják és az inkák ősei. A feltételezés merész, sokan cáfolják is, mondván, nem feltétlenül kellett afrikainak lenni ahhoz, hogy vastag ajkakkal rendelekezzen valaki. Közép-Amerika indiánjai között ugyanúgy találunk húsos ajkú népeket, ahogy Észak-Amerika egyes törzsei között is.
Graphic.hu