275 éve született Benyovszky Móric
Benyói és urbanói Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc Szerafin Ágost 1741. szeptember 20-án született a Nyitra megyei Verbón (ma Vrbové, Szlovákia). Apja lovassági tábornok, anyja bárónő volt, ő maga tizennégy évesen kezdett katonáskodni. Lovassági parancsnokként vett részt a poroszok elleni hétéves háborúban (1756-1763), és több csatában is kitüntette magát.
Rokonaitól, akik ezalatt elfoglalták örökségét, fegyverrel próbálta jussát megszerezni, ezért Mária Terézia száműzte. Lengyelországban élő nagybátyja hívására annak birtokán telepedett le, meg is nősült, felesége később követte Madagaszkárra. Hollandiai és angliai útjain kitanulta a hajózást, eljutott Amerikába is. 1768-ban csatlakozott az orosz befolyás ellen alakult lengyel nemesi konföderáció seregeihez, haditettei révén ezredes, majd tábornok lett. 1769. május 20-án orosz fogságba esett, s Kazanyba deportálták. Innen megszökött, ám ismét elfogták, s most már a távol-keleti Kamcsatkába, Bolsereck telepre száműzték, ahová egy évnyi gyaloglással jutottak el. Itt viszonylagos szabadságra tett szert, ezt kihasználva 1771 áprilisának végén lázadást szított az elítéltek között, 96 társával elfoglaltak egy felfegyverzett hajót, és megszöktek.
Először Amerika felé indultak, de emberei fellázadtak, a zendülésen Benyovszky diplomáciai ügyességét kihasználva lett úrrá. Ezután a Bering-szoros bejáratát érintve Alaszka és az Aleut-szigetek partjai mentén értek el Japánba, majd Formosába (Tajvan), végül Makaóra. Itt a szökevények a hajó eladásából jutottak pénzhez, s Isle de France (a mai Mauritius) és Madagaszkár szigetének érintésével Franciaországba utaztak.
Benyovszkynak sikerült kieszközölnie, hogy XV. Lajos fogadja, és azt javasolta a királynak, hogy Franciaország gyarmatosítsa Madagaszkárt. Kétszázötven emberével 1774 februárjában szállt partra, s megalapította a "fővárost", Louisbourg telepét. Jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le. A malgasokat megtanította írni-olvasni, s annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban (legalábbis Benyovszky állítása szerint) királlyá választották. Irigyei azonban befeketítették az udvarnál, ezért az időközben francia bárói rangra emelt utazó lemondott, és - miután Mária Terézia megkegyelmezett neki - hazatért Magyarországra.
A bajor örökösödési háborúban kitüntette magát, 1778-ban a királynőtől grófi címet kapott. Az 1779. évi békekötés után kalandvágytól tüzelve Amerikába utazott, hogy a függetlenségi háborúban a lengyel légióhoz csatlakozzon, de dolgavégezetlenül tért haza. Ezután terveket készített a magyarországi vízi és szárazföldi közlekedés, többek között a fiumei kikötő fejlesztésére. A nyughatatlan Benyovszky elhatározta, hogy folytatja Madagaszkár gyarmatosítását, de sem Bécsben, sem Londonban nem talált támogatókra, végül baltimore-i kereskedők segítségével szerelte fel hajóját. 1785 júliusában szállt partra Madagaszkáron, s egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új "fővárost", a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. A feldühödött franciák büntető expedíciót küldtek ellene, s az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett. Erődje tövében temették el, sírját elnyelte a trópusi erdő.
A mindössze 45 évet élt, Európa-szerte ismert, tisztelt, helyenként vitatott, és sokak által csodált életművét a XVIII. századi történelem említésre méltó részének tekintik.
Az emberek szabadságáért és a hazája boldogulásáért is új módon tevékenykedő Benyovszky Móric még életében megkaphatta korának nagy elismerését: Mária Teréziától a grófi címet. Az út - a verbói szülőháztól a madagaszkári halálos lövésig - nemcsak a tetteiben, hanem fizikai értelemben is tiszteletre méltó.
Emlékének ápolására 2002-ben társaság alakult Magyarországon, az idei esztendőben pedig Emlékbizottság kulturális intézmények, tudósok, emlékápolók részvételével.
2016 szeptemberében nemzetközi Benyovszky Konferencia és Kiállítás lesz Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban, valamint a Benyovszky Gálaest a Pesti Vigadóban. Először mutatnak be részleteket a Jókai Mór művei alapján született új magyar musicalból. A "Benyovszky, a szabadság szerelmese" című mű alkotói Nagy Tibor, Bradányi Iván, Pozsgay Zsolt, színre viszi koprodukcióban a Pesti Magyar Színház. A teljes bemutatót 2017-re tervezik. (www.benyovszky.hu)
Konferenciával és gálaesttel emlékeznek Benyovszky Móricra Budapesten
Nemzetközi konferenciával emlékeznek a magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyéniségére, a 230 év ezelőtt elhunyt Benyovszky Móricra (1741- 1786) szeptember 26-án a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A tanácskozást követően a Pesti Vigadóban rendeznek gálakoncertet.
A szervező Benyovszky Táraság közleménye szerint az eseményen a magyarok mellett Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és Madagaszkárról érkező kutatók, tudósok és vendégek is felszólalnak, értékelve a gróf közép-kelet-európai népek történelméhez is szorosan kapcsolódó tevékenységét.
Többek között Hóvári János történész Benyovszky Móric: Az első atlantista magyar címmel ad elő, míg Lugosi Győző történész az utazó madagaszkári tolmácsáról, Nicolas Mayeur-ról fog beszélni. Benyovszky Krisztián Benyovszky Móricról mint népszerű irodalmi hősről tart előadást.

