2060-ra eltűnhet a horvátországi magyarság

Sok emlékünk veszendőbe ment már, bennünket az 1950-es évektől sújtott elvándorlás, tőlünk mehettek először nyugatra, sokan asszimilálódtak, aztán meg a délszláv háború jött – sorolta a megmaradás történelmi akadályait Jakab Sándor (képünkön), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Amit mond, számok támasztják alá. Horvátországban a magukat magyarnak vallók száma Trianon idején 120 ezer, 1948-ban ötvenegyezer volt, ’53-ban 48 ezer, ’61-ben 42 ezer, ’71-ben 35 ezer, ’81-ben 25 ezer, ’91-ben 22-ezer, 2001-ben pedig 16 585. Szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy 2060-ra déli szomszédunk magyarsága már nem lesz demográfiai tényező.

A Polgárok Házában 2009-ben Matyófölddel kezdtek, aztán sorra jöttek a palócok, Zoboralja, Sárköz és Háromszék, Õrvidék, Rábaköz, Muravidék, vendégségbe érkeztek a busók, majd a Szilágyságba, Szatmárba, Kárpátaljára és Csongrádba „látogattak”, legutóbb pedig Szerbia magyarsága, Bánát, Bácska és a Szerémség látogatott a Visi Imre utcába. December 16-án Dél-Erdély következik: Resicabánya és Temesvár környéke – izgalmas utazást ígér Európa etnikailag talán legkevertebb szeglete.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ