20 éve vonultak ki az oroszok

1968-ban egy éjszaka alatt lerohanta az országot 100 ezer orosz katona, 23 év múlva a kivonulás azonban hónapokig tartott. "Bevonuláskor" 108 embert megöltek, és mintegy 500 csehszlovák állampolgárt súlyosan megsebesítettek a szovjet hadsereg katonái. Az orosz hadsereg által okozott környezeti és egyéb károkért máig fizet az ország, mert az orosz katonák gázolajjal és kerozinnal szennyezték be a kaszárnyák területét. A legkritikusabb a helyzet Garamhalászin /Sliaè/, Farkaspetőfalván /Vlkanovo/ és Rimaszombatban.

A szovjetek olyan kaszárnyákban éltek – családtagjaikkal együtt –, amelyek szinte már városok voltak, saját boltokkal, lakásokkal, iskolákkal, óvodákkal. Ez is azt bizonyítja, hogy 1968-ban nem „ideiglenesen” jöttek Csehszlovákiába. Szlovákiában a déli határ mentén, Érsekújvárban, Komáromban, Párkányban, Rimaszombatban, Rozsnyón, illetve északabbra, Rózshegyen /Ružomberok/, Vágújhelyen /Nové Mesto nad Váhom/, Zólyomban és természetesen Pozsonyban állomásoztak orosz katonák.

A volt Csehszlovákia összesen 64 településén keletkeztek „kis orosz városok”. Szám szerint 73 500 katona élt az országban, és 39 000 családtag. Velük együtt 1220 tank, 2500 harci jármű, 105 repülőgép és 175 katonai helikopter érkezett az egykori Csehszlovákiába, amely így egy nagy katonai támaszpont lett. Területén 3 helyen állomásoztattak az oroszok nukleáris fegyvereket.

Csehszlovákiából rövidebb idő alatt távoztak az oroszok, mint Magyarországról vagy Lengyelországból, de eredetileg 5 évet kértek a kivonulásra – mondta Michael Kocáb az egykori Szövetségi Gyűlés képviselője, aki szerint nem volt egyszerű, hogy elérjék helyi szinten a Gorbacsovval kötött kivonulási határidőt. Kocáb szerint a népharaggal és a lincshangulattal kellett fenyegetőzni, amitől 1991-ben már tartottak az oroszok, így  sikerült betartatni az 1991. június végéig megszabott határidőt.