1655-ben koronázták magyar királynévá Gonzaga Eleonórát

Gonzaga Eleonóra 1630-ban született Mantovában. Apja a Gonzaga-házból származó II. Károly mantovai herceg, anyja pedig Gonzaga Mária, IV. Ferenc mantovai herceg leánya volt. 1651. április 30-án Bécsújhelyen férjhez ment III. Ferdinánd német-római császárhoz, magyar és cseh királyhoz. Négy év elteltével, 1655. június 6-án Pozsonyban magyar királynévá koronázták. A házasságból négy gyermek született: Terézia Mária Jozefa, Eleonóra Mária Jozefa (1670-től Mihály lengyel király, majd 1678-tól Lotaringiai Károly herceg felesége), továbbá Mária Anna Jozefa (János Vilmos pfalzi választófejedelem felesége) és Ferdinánd József Alois.

Eleonóra a korabeli krónikák szerint nagyon művelt, istenfélő asszony volt. Élénken támogatta a bécsi kulturális és egyházi életet, irodalmi akadémiát vezetett, maga is vallásos témájú költeményeket szerzett. Õ alapította 1663-ban a bécsi Orsolya-szüzek zárdáját, melyben néhány évtizeddel később Zrínyi Ilona és leánya, Rákóczi Julianna raboskodott.

III. Ferdinánd császár 1657-ben bekövetkezett halála után az özvegy császárné továbbra is tevékenyen részt vett a közéletben, pártolta és védte az egyházat s a művészeteket. Férjét 29 évvel élte túl, 1686. december 6-án halt meg Bécsben. Földi maradványai a Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában vannak elhelyezve.

Az idén 10. alkalommal megtartott ünnepségek szervezői Eleonóra koronázását erre az alkalomra varratott korhű kosztümökben elevenítették fel. III. Ferdinándot  Filip Tuma szlovák színész alakította. A királynő szerepében Lucia Komorovská végzős konzervatóriumi hallgatót láthatták a rendezvény résztvevői. Õt Gonzaga Eleonórához hasonlóan erős szálak fűzik a zenéhez - közölték a szervezők.

A folyamatosan integető és mosolygó „királyi párt” fehér hintón szállították a Fő térre, a koronázási ceremónia helyszínére. Az idei rendezvény koreográfiája kicsit eltért a korábbiakétól. A rendező a játékba bevonta a nézőket és az előkelőségeket is. Õk mesélték el a közönségnek, hogy melyek voltak a szertartás központi elemei, mit jelképeztek az egyes relikviák, és kik vehettek részt a koronázáson.

Az ünnepségnek hagyományosan több látványos szakasza volt, így a nemesek lovaggá ütése, a lovagi torna, kirakodóvásár és a borünnep. A koronázások idején kékfrankos folyt a pozsonyi szökőkutakból, és ezt a hagyományt szimbolikusan minden évben felelevenítik.