2012. január 28., 12:31

130 éves a Magyar Postagalamb Szövetség

BUDAPEST. Harminchat év után ismét nemzetközi kiállítást rendez Budapesten a Magyar Postagalamb Szövetség, amely idén ünnepli megalakulásának 130. évfordulóját.

Az I. Kontinentális Postagalamb Kiállításnak január 26. és 29. között a budapesti Syma Sport- és Rendezvénycsarnok ad otthont. A rendezvényre Európa valamennyi országa, sőt ázsiai postagalambász közösségek is jelezték részvételüket, amelyek több mint 1200 postagalambot állítanak ki. Postagalambot már ötezer forintért is lehet venni, de a határ a csiliagos ég. Állítólag volt olyan galamb, amelyikért 27 millió forintot adtak.

A mai modern postagalamb tenyésztés Belgiumban kezdődött a XIX. század elején. Magyarországon az első hazai önálló egyesület 1882-ben alakult meg. A Magyar Sport Almanach 1904. évi kiadása 71 budapesti, sporttevékenységgel foglalkozó egyesületet sorol fel. 1937-ben Brüsszelben megalakult a Nemzetközi Postagalamb Szövetség, amely Magyarországot azonnal felvette tagjai közé.

A madarak közül egyébként nemcsak a jól ismert postagalambok hordoztak üzeneteket. A franciaországi Toulonban egy időben idomított sirályokat használtak erre a célra - ezek a legrosszabb időjárástól sem féltek. Amerikában a postagalamboknál négyszerte gyorsabb fecskékkel kísérleteztek, Olaszországban sólymokkal. Általában véve azonban a galamboknak nincs igazi vetélytársuk, sőt üzenetvivő háborús tevékenységükért Párizsban emlékművet is állítottak nekik.  

Amikor 1870-71-ben a német hadsereg körülzárta a francia fővárost, megszakadt minden összeköttetés. A poroszok mindenkit, aki átment a frontvonalon, megmotoztak, és ha a ruhája bélésében vagy akár egy belül üres pénzérmében levelet, táviratot találtak, kivégezték. Elfogták vagy agyonlőtték a párizsiak által külön erre a célra betanított kutyákat is. A postát szállító léggömböknek azonban sikerült átjutniuk az ellenséges vonalakon, a bátor pilóták életük kockáztatásával így juttatták ki az üzenetek. De miként jutassák vissza a válaszokat? E célból a leveleken kívül galambketrecet is beraktak a léggömbök kosarába. A léggömb ott szállt le, ahová a szél sodorta. Majd a válaszüzenetekkel a galambokat hazaengedték. Visszarepültek Párizsba, farkukon fontos üzeneteket és személyes leveleket hordozva.

A Tours-ba menekült kormány üzeneteit úgy lekicsinyítették, hogy egy - egy galamb akár 40 000-et is elszállíthatott; ez a mikrofilm használatának első ismert esete. Az üzeneteket laterna magicával vetítették ki. A leveleket apró kapszulába tették, amelyet a madár farkára erősítettek. Mivel a kapszula kicsi volt, az üzenetet finom hártyára írták. Mindez könnyű volt és tömör: a madár egyszerre 15-18 kapszulát is magával vitt. A madarak összesen több mint egymillió magánlevelet és körülbelül százezer hivatalos üzenetet, dokumentumot továbbítottak. Érthető, hogy a poroszok nem szerették a madarakat - azonnal tüzet nyitottak rájuk. A galamboknak állított emlékmű a békés madarak háborús érdemeiről tanúskodik.

Az I. világháborúban, és utána még a Nagy Honvédő Háború idején is körülbelül 15 ezer üzenetet küldtek galambpostával, sőt még a II. világháborúban is használták az üzenetküldésnek ezt a formáját. Végül a rádiózás fejlődése szorította ki a galambokat.

Megosztás