100 éves lenne Örkény, a magyar fekete humor atyja

Az emlékévet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg Örkény István születésének 100. évfordulóján, csütörtökön Budapesten. A tárcavezető felidézte az író életútját, emlékeztetve rá, hogy az örkényi humor mindenkinek, mindenkor kapaszkodót nyújthat.

Az emlékév programjait ismertető sajtótájékoztatón bemutatták a Magyar Nemzeti Bank 5000 forint névértékű, Örkény István ezüst emlékérméjét. Az első darabot Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Radnóti Zsuzsa dramaturgnak, az író özvegyének adta át. 

Örkény István Kossuth-díjas író, dramaturg, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák műfajának megteremtője száz éve, 1912. április 5-én született Budapesten. "Amikor megszülettem, olyan feltűnően szép voltam, hogy a főorvos karjára vett, és szobáról szobára végigmutogatott a klinikán. Azt mondják, még mosolyogtam is, amitől a többi mamák irigyen felsóhajtottak. Ez röviddel az első világháború kitörése előtt történt, 1912-ben, s azt hiszem, ez volt egyetlen teljes értékű sikerem" - írta magáról Egyperces önéletrajzában az író.

Örkény jómódú polgárcsalád sarja volt, patikus apja fiát is erre a pályára szánta. A piaristáknál érettségizett, majd a pesti Műegyetemen 1934-ben előbb gyógyszerészi, később  vegyészmérnöki diplomát szerzett, noha saját bevallása szerint világéletében írónak készült.

Első írásai a barátaival alapított Keresztmetszet hasábjain jelentek meg, első jelentős novelláját a Szép Szó című folyóiratban közölték. Tengertánc című antifasiszta írására felfigyelt a hatóság is, ezért az 1938-39-es időszakot Londonban, majd Párizsban töltötte.

1942-ben munkaszolgálatosként a doni frontra, majd szovjet hadifogságba került, s csak 1946-ban térhetett haza. Ezt követően belépett a Magyar Kommunista Pártba és annak napilapja, a Szabad Nép munkatársa lett. A háborúban és a hadifogság alatt szerzett keserű tapasztalatait az Emlékezők (Amíg ide jutottunk) és a Lágerek népe című írásaiban, valamint a Voronyezs című drámájában örökítette meg.

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színháza (a mai Vígszínház) dramaturgja volt, közben folyamatosan publikált. A kritika elismeréssel fogadta őszinte meggyőződésből fakadó, de a sematizmus jegyében fogant Házastársak című regényét. Lila tinta című elbeszélését viszont Révai József, az akkori kultúrpolitika teljhatalmú irányítója "fülledt és rohadt szexualitással" vádolta meg. 1954-től Örkény a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, közben megjelent Hóviharban című novellakötete. 1955-ben József Attila-díjjal tüntették ki, ezt 1967-ben másodszor is megkapta a kitüntetést.

A Magyar Írók Szövetségének tagjaként tevékenyen részt vett az 1956-os forradalomban. Október 30-án ő fogalmazta meg a Szabad Kossuth Rádió beköszöntőjét: "Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon."

1957-ben önkritikát gyakorolt, de évekig így is publikálási tilalom alatt állt. Azért, hogy családját eltartsa, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár mérnökeként dolgozott. 1962-től az Élet és Irodalom, a Kortárs, a Magyar Nemzet lapjain ismét publikálhatta novelláit. 1965-ben megjelent a korhoz nem köthető szerelmi vágy érzelmes-elégikus, ám finom humorral átszőtt ábrázolása, a Macskajáték drámájának kisregény-változata.

1966-ban kiadták a történelemnek, az önkénynek kiszolgáltatott kisember lázadásának szatirikus, szívszorító rajzát, a Tóték kisregény-változatát, és az irodalmi élet szenzációja volt a Jeruzsálem hercegnője című kötete is. 1968-ban jelent meg máig legnépszerűbb gyűjteménye, az Egyperces novellák, amelyek jeligéje: Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek.

A Macskajáték és a Tóték a színházban és filmen is nagy sikert aratott, a világ számos pontján öregbítve írója hírnevét. 1969-ben a Tótékból Isten hozta őrnagy úr címmel Fábry Zoltán rendezett filmet, a Macskajátékot 1972-ben Makk Károly álmodta filmvászonra. Örkény munkásságát 1973-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

Az író élete utolsó éveiben is aktívan dolgozott, egymás után mutatták be a Vérrokonok, majd a Kulcskeresők című drámáját, megjelent a halállal való szembenézés témáját feldolgozó Rózsakiállítás című kisregénye. Még megérte, hogy tíz éven keresztül betiltott drámája, a Pisti a vérzivatarban 1979 elején a Vígszínházban színre kerüljön

1979 májusában megműtötték a gerincét, de a betegségéből már nem tudott felgyógyulni, 1979. június 24-én elhunyt. Hagyatékának harmadik felesége, Radnóti Zsuzsa dramaturg a gondozója. Örkény darabjait azóta is folyamatosan játsszák, emlékét drámaírói ösztöndíj, színház és közterület őrzi. 2009 óta az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából igényes és informatív honlapja is van.

Pénteken 15 órától kezdődnek az „Örkény könyvbemutatók“. Az Örkény-életműsorozat gondozója, a Palatinus Kiadó az író születésének 100. évfordulóján két új kötettel jelentkezett, az „Április“ című, eddig még nem publikált fiatalkori kisregénnyel és az „Egyperces levelek“ bővített, negyedik kiadásával.

Az Arcus Kiadó „Kétpercesek. Hommage à Örkény“ címmel albumot jelentet meg, amelyben száz kortárs képzőművész grafikája kíséri a válogatott egyperces novellákat.

A Tevan Alapítvány és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület gondozásában megjelenik a Tevan Könyvtár Új sorozatának első kötete, a 2x1 perces novellák. A könyvecskében kortárs írók egyperces parafrázisaikkal tisztelegnek Örkény István előtt.

Este nyolc órától „Nézzünk bizakodva a jövőbe” címmel emlékest lesz az Örkény Színházban és sor kerül az Örkény István-drámapályázat eredményhirdetésére is.

A közszolgálatú Duna Televízió 17 órától sugároz rövid emlékműsort. Levetítik a Gondolatok a pincében egypercest is. Este kilenckor műsorra tűzik az Isten hozta, őrnagy úr című filmet.