WHO: világméretű veszélyt jelent a koronavírus

Világméretű veszélyt jelent a tavaly felfedezett koronavírus az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A szervezet Genfben tartott közgyűlésének keddi zárónapján Margaret Chan, a WHO főigazgatója arra mutatott rá, hogy valamennyi egészségügyi gond közül ez a vírus ad okot a legnagyobb aggodalomra. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a súlyos akut légzőszervi szindróma kórokozója, a SARS-vírus tíz évvel ezelőtt több mint 800 halálos áldozatot szedett. Úgy értékelte, a potenciális kockázatokhoz viszonyítva a hatóságok túl keveset tudnak a koronavírusról.

Az új vírus rokon a SARS-vírussal, abban különbözik tőle, hogy gyors ütemű veseelégtelenséghez vezet. Tünetei hasonlóak az influenza tüneteihez, beleértve a légutak életveszélyes gyulladását.

A WHO adatai szerint az új koronavírus tavaly szeptember óta 44 embert betegített meg, közülük 24-en meghaltak. A legtöbb esetet Szaúd-Arábiában észlelték, de Katarban, Jordániában, Tunéziában, az Egyesült Arab Emírségekben, valamint Németországban, Nagy Britanniában és Franciaországban is történtek megbetegedések. Az első francia beteg halálát Lille kórháza éppen kedden jelentette be. A 65 éves francia férfi április 9. és 17. között Dubajban járt, hazatérését követően került emésztési zavarokkal kórházba.

A WHO főigazgató-helyettese, a japán származású amerikai Keiji Fukuda korábban Szaúd-Arábiában kijelentette: egyre nagyobb a valószínűsége, hogy szoros kontaktus esetén a vírus képes emberről emberre terjedni.

Vlagyimir Zarubajev, a szentpétervári Influenza Intézet vezetője is a SARS-vírushoz hasonlította az új kórokozót. "Ez súlyos betegség volt, csaknem 50%-os halálos kimenetellel. Most szemtanúi lehetünk annak, hogy a vírus kissé módosulva visszatér az emberi populációba. Nem érdemes pánikba esni, de természetesen a legbehatóbb figyelmet igényli ez a kór. Eléggé gyorsan információkat szerzünk erről a vírusról. Léteznek külön körlevelek és szakmai tájékoztatási csatornák, amelyeken át szinte percre pontosan ismereteket szerzünk a megbetegedésekről és a halálesetekről is."

A koronavírusok az influenzához hasonló tünetekkel járó betegségeket váltanak ki, és csak ritkán vannak olyan szövődményei, mint a tüdőgyulladás - magyarázza az Orosz Orvostudományi Akadémia Vírusellenes Szerek Tudományos Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Jurij Gendon professzor.

"A több országban észlelt halálestek arra utalnak, hogy a vírusban mutáció ment végbe. Megfigyelés alatt tartjuk majd, hogy miként fog terjedni. Sajnos, egyelőre nincsen semmilyen orvosság. Ugyanis eddig nem tartották komoly vírusnak. A cégek nem voltak érdekelve ilyen gyógyszer kibocsátásában. Vakcinát pedig nem lehet gyorsan előállítani. Ez minimum három évet igényel és több milliárd dollárt. Vegyi szer gyorsabban előállítható" - olvasható a posztinfo.hu cikkében.