Wesselényi és a Parenica-barlang
Wesselényi Ferenc (1605–1667) több tulajdonságáról is elhíresült. Hatalmas ember volt, sokan rettegtek rendkívüli testi erejétől, hirtelen haragjától, de közismert volt fondorlatos észjárása is. Ez utóbbit hűen alátámasztották cselekedetei, amelyek közül a legismertebb Murány várának bevétele 1644-ben, filmbe illő módon, a szépséges Széchy Mária szívén keresztül. Kalandokban gazdag, mozgalmas élete azonban kikezdte egészségét, és egy meleg vizű barlangban talált gyógyírt megfáradt testére-lelkére.
Murány elfoglalása után Wesselényi karrierje meredeken ívelt felfelé. 1647-ben II. Ferdinánd Magyarország főtábornagyává nevezte ki, 1655-ben pedig a pozsonyi országgyűlés nádorrá választotta. Wesselényi ekkorra már sok mindent átélt, hiszen fiatalon több törökellenes csatában is részt vett, még a lengyel királynak is segített az oroszok és a tatárok elleni harcában. A sok háborúzás és kaland ugyancsak megviselte az egészségét, amit a ránk maradt írások szerint a Selmeci-hegység erdei közt felszínre törő szklenói Parenica-barlang meleg vizével próbált gyógyítgatni.
A nádor egészségének valószínűleg jót is tett a szklenói fürdő gyógyvize. A sors azonban más utat jelölt ki számára. Abban az időben a magyar népet egyre jobban nyomasztotta a Habsburg uralkodók elnyomó, központosító és vallásszabadságot csorbító politikája, amit a nádor sem nézhetett jó szemmel. Eljött az 1665-ös esztendő, amikor néhány magyar főnemes I. Lipót király eltávolításában és egy Bécs-ellenes felkelésben látta a nemzet boldogulásának az útját. Wesselényi csatlakozott az összeesküvőkhöz és 1666-ban Stubnyafürdőn – ahol szintén többször megfordult – titkos egyezséget kötött Zrínyi Péterrel, a konspirátorok egyik vezérével.
Az összeesküvés bonyolult szálai azonban a bécsi udvarhoz is eljutottak, a felkelés is kudarcba fulladt és elkezdődött a nyomozás. A sikertelen kísérlet Wesselényit egyre nagyobb nyomás alá helyezte. Zólyomlipcse várából indulva 1667 márciusában az úton rosszul lett és meghalt, valószínűleg agyvérzésben. Egyes források szerint éppen Szklenófürdőbe tartott, mások Stubnyafürdőt tartják valószínűbbnek.
A sors kegyes volt hozzá, hiszen életben maradása esetén borzasztó kínok vártak volna rá, kihallgatások, számonkérés, a felségárulás bűne, végül pedig a kivégzés. Mint ahogyan a négy főnemesre: 1671-ben Nádasdy Ferenc országbírót, Frangepán Ferenc Kristóf horvát őrgrófot, Zrínyi Péter horvát bánt és Bónis Ferenc protestáns nemest lefejezték. Az ítélet ugyan a magyar rendi alkotmány megsértésével született (magyar főrend felett csakis magyar nemesi bíróság ítélkezhetett), ennek ellenére végrehajtották.
Wesselényi halálát követően a megüresedett nádori tisztség helyett a király kormányzóságot hozott létre, amelynek élére Johann Caspar von Ampringen német lovagot nevezte ki. Az idegen tisztségviselőtől természetesen távol állt a magyar problémák megoldása, kegyetlenkedései később nagyban hozzájárultak Thököly Imre kurucainak a felkeléséhez.
Wesselényi szklenófürdői látogatásairól és ottani ténykedéséről Moller Károly Ottó (1670–1747) neves pozsonyi főorvos számolt be, aki fürdőorvosként is ténykedett Szklenón. Moller rendszeresen látogatta Felső-Magyarország fürdőit, a betegeket pedig hasznos tanácsokkal látta el, ezért magyar Hippokratészként emlegették. Ő végezte el a barlang vizének első vegyi elemzését is, amiről természetesen tájékoztatta a kor leghíresebb tudósát, Bél Mátyást, aki az 1723-ban kiadott Prodromusában a barlangot, mint jelentős gőzfürdőt mutatta be Schwitzloch vagy Parenicza néven. Hogy még nagyobb legyen a hatás, Mikovíny Sámuel egy szép rézmetszetet is készített hozzá.
Szklenófürdőt 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta férjével, Lotaringiai Ferenccel, 1786-ban pedig Ignác von Born neves osztrák bányászati szakember szervezésében bányász-kohász kongresszust tartottak itt, amelynek keretében megalakították az első nemzetközi bányásztársaságot.
A barlang jelenleg a szklenói fürdőkomplexum része, ahol rendszeres terápiás kezelések folynak. Két helyiségből tevődik össze: az első egy 5 x 2,5 méter nagyságú terem, amelynek falait és alját már mesterségesen alakították ki, enyhén lejtő mennyezete azonban természetes eredetű. Feltehetően itt alakította ki lócáit Wesselényi, de ma kicsempézett ülőhelyek várják a pácienseket. A barlang hátsó helyisége eredeti állapotában maradt fenn, látványos vöröses cseppkőlefolyásával. Jól láthatók Wesselényi lépcsői is, amelyek a meredeken emelkedő járat gőzfürdőjébe vezetnek fel.
A 42 °C hőmérsékletű víz nagy mélységből tör fel a szerkezeti töréseken keresztül. A vulkános kőzetek alatt itt mészkő fekszik, a víz pedig kioldja belőle a meszet, majd felszínre hozva pompás édesvízi mészkőrétegek formájában rakja le. A rétegek több kisebb üreget zárnak magukba, legtágasabb közülük a Parenica-barlang. Hossza mindössze 12 méter, vize azonban gyógyulást hoz mindenféle reumás betegségre, ízületi fájdalmakra, húgyutak bántalmaira.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/12. számában.
