Vulkánkitörés miatt lezárták az izlandi légteret
A Grimsvötn a sziget délkeleti részén található, a Vatnajökull gleccser alatt. A vulkánból húsz kilométeres magasságba felérő sűrű füstoszlop emelkedett, a tűzhányó legutóbb 2004-ben volt ilyen aktív. Hjordis Gudmundsdottir, az Isavia szóvivője azt mondta, hogy a hamufelhő ugyan beterítette Izlandot, de nem Európa felé, hanem nyugati irányban, Grönland felé tart.
Az illetékes európai hatóságok vasárnap viszont arra figyelmeztették a légitársaságokat, hogy a hamu keddre elérheti Skócia északi részét, s amennyiben a kitörés erőssége változatlan marad, csütörtökre vagy péntekre Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország egyes részei fölött is megjelenhet.
A figyelmeztetés a legfrissebb ötnapos időjárás-előrejelzésen alapul, de óvatosan kezelendő a meteorológusok szerint a különböző légáramlatok jelenléte miatt. A következő 24 órában ugyanakkor a vasárnapi európai előrejelzés szerint az európai és a transzatlanti légi közlekedésben nem várhatók fennakadások a vulkánkitöréssel összefüggésben.
Tudósok számítottak arra, hogy a tűzhányó mostanában újra működni kezd, de hozzátették, valószínűleg nem lesz nagy kitörés, és nem teremt majd olyan légiforgalmi káoszt, mint amilyet az Eyjafjallajökull vulkán okozott hamufelhőivel 2010-ben. Az európai hatóságok akkor öt napra lezárták a légteret, mert attól tartottak, hogy a vulkáni hamu megrongálhatja a sugárhajtású repülőgépek hajtóműveit. Az intézkedések mintegy tízmillió utast érintettek.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ Vulkánkitörés Izlandon
Tavaly óta folynak a találgatások, vajon kitör-e rövidesen a Bárðarbunga, amely Izland egyik legveszélyesebb vulkánja. Ez a tűzhányó a hatalmas Vatnajökull jégsapka északi része alatt fekszik, a Grimsvötn vulkántól északnyugatra. Az Izlandi Meterológiai Intézet 2010 április 25-én nagy számú földrengésről számolt be, amelyek hipocentruma a jégsapka mögött rejtőző tűzhányó alatt volt.
A 700 méter mély, jéggel fedett kalderából hasadékrendszerek indulnak ki, amelyek akár 100 kilométer hosszan is követhetők. Ezekből a hasadékokból valamikor hatalmas mennyiségű láva folyt a felszínre. Az úgynevezett Thjorsarhraun hasadékból például 21 köbkilométer bazalt láva ömlött ki és mintegy 1000 négyzetkilométer területet fedett be. Ez volt az elmúlt 10 ezer év legnagyobb ismert lávaöntő kitörése, jóval nagyobb, mint az 1783-as katasztrofális Laki kitörés!
Habár a tűzhányó többnyire lávaöntő kitörést produkál, előfordultak robbanásos kitörései is. 1477-ben például heves robbanásos kitörés történt (VEI=5!), ami a mostani Eyjafjöll kitörésnél többszörösen nagyobb mennyiségű vulkáni hamut és horzsakövet repített a levegőbe. Az ilyen vulkáni kitörések velejárói a pusztító iszapárak, azaz a jég alól előtörő jökulhlaup folyások.
A Bárðarbunga vulkán utolsó kitörése több mint 100 éve volt és a statisztikát nézve nincs kizárva egy újabb vulkáni működés az elkövetkezendő évtizedben.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ Kitör-e a Bárðarbunga?
