Volt egyszer egy monarchia - C. Tóth János centenáriumi műsora

- Ön a Határon Túli Magyarok Hivatalának 1992-es megalakulásától 2006-os megszűnéséig osztályvezetőként szakmai tanácsaival az itteni magyar társadalmi, kulturális és ifjúsági szervezetek tevékenységét is segítette. Közben történelmi előadásokat tartott Csemadok-klubokban és kultúrházakban. Mely témák foglalkoztatták akkoriban leginkább?

- Osztályvezetőként minden régióra kiterjedt a tevékenységem, így természetesen a Felvidékre is. Főleg a kultúra-művelődés, így a színházak, múzeumok, művelődési házak, könyvtárak, illetve a könyvkiadás, a kulturális rendezvények, továbbá az oktatás, az egyházak, valamint a társadalmi és kulturális szervezetek ügyeivel foglalkoztam. Munkakörömnél fogva, de gyakran magánemberként is számos felvidéki helyszínen, például Komáromban, Pozsonyban, Kassán, Rozsnyón, Ipolyságon, Galántán, Deákiban, Párkányban, Ipolybalogon... megfordultam és előadásokat is tartottam. Mivel hivatali működésem idejére estek a nagy történelmi évfordulóink - például a Millecentennárium, az államalapításunk 1000., az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 150., az 1956-os forradalom 50. és a rendszerváltás 10. évfordulója - az előadásaimon is jórészt ezekkel a témákkal foglalkoztam.

- Az elmúlt években több, a magyarság sorskérdéseivel is foglalkozó könyve jelent meg, amelyeket író-olvasó találkozókon is bemutatott. Ezek a munkái milyen visszhangot váltottak ki az olvasók körében és még kaphatók-e a könyvesboltokban? Jelenleg mi az a téma, ami leginkább foglalkoztatja?

- Könyveim nem tudományos értekezések, csupán ismeretterjesztő jellegű munkák, s azokat talán éppen az olvasmányosságuk és a korábbi évtizedektől eltérő szemléletmódjuk miatt érdeklődéssel fogadták az olvasók, s néhány kritikától eltekintve elismeréssel illették azokat. A kötetek az előadásaim nyomán születtek. Mivel a hallgatók gyakorta rákérdeztek, hogy egy-egy témáról lehetne olvasni, ezért kénytelen voltam lejegyezni az elmondottakat, s mint a jelek mutatják, a témák megjelenésre alkalmasnak találtattak.

2000-ben Misterium Hungarorum címmel jelent meg első kötetem, amely a honfoglalás és államalapítás korát foglalja össze, kitérve a Szent István-i állammodellre és a Szent Korona-eszme kérdéskörére is. Ennek egy rövidebb változata 2001-ben A magyarok titkai címmel díszes mini formátumban is napvilágot látott. A néhány kollégám tanulmányát is magában foglaló, s általam szerkesztett,  2001-ben kiadott  tanulmánykötet A Kárpát-medencei magyar kisebbségi kérdés a harmadik évezred küszöbén címet viseli, amely a honfoglalás korától az ezredfordulóig terjedően a Kárpát-medence etnikai változásival foglalkozik. 2010-ben a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg az Oldott kéve című kötetem, amely ugyancsak a magyar kisebbségi kérdés történelmi áttekintését nyújtja, amely a Kárpát- medencén túl kiterjed a diaszpóra magyarságára is. A térképekkel és ábrákkal illusztrált kötet 2010-ig tárgyalja a legfontosabb összefüggéseket. A korábban megjelent könyvek a könyvesboltokban már nem valószínű, hogy kaphatók, esetleg antikváriumokban, az Oldott kéve pedig talán még a Kairosz Kiadó raktárkészletében fellelhető.

Az utóbbi években az I. világháború korszakával foglalkoztam, s Polgártól – Kjahtáig 1914-1920. címmel elkészült egy újabb könyvem kézirata, amely kiadóra vár. A kötet egy korabeli népfelkelő őrmester nagy háborúról és szibériai hadifogságáról szóló visszaemlékezéseit és emlékiratait mutatja be az olvasónak, amelyhez jegyzeteket és kiegészítéseket csatoltam. Jelenleg a családtörténetünk megírása foglalkoztat. Mivel a felmenőim a 18. század közepéig vezethetők vissza, az bizonyára jó néhány évre elfoglaltságot ad majd számomra.

- Irodalmi tevékenysége mellett szabadidejében állítólag zeneszerzéssel is foglalkozik. Értesüléseink szerint született egy zenés történelmi játék is...

- Túlzás lenne engem zeneszerzőnek titulálni, bár kétségtelenül szeretem a zenét. Zenei előképzettségem igencsak hiányos, ezért legfeljebb lelkes amatőrként tarthatnának számon. Az ön által említett zenés történelmi játék története úgy kezdődött, hogy néhány évvel ezelőtt Pusztaszeri László barátom, akit a Felvidéken is sokan ismertek, talán viccből, talán komolyan azt javasolta: írjunk együtt egy operettet. Az előzménye az volt, hogy rövid kísérőzenét írtam Az elátkozott című, Görgeiről szóló monodrámájához, amit korábban Komáromban, Kassán, Szabadkán és még jó néhány helyen bemutattunk. A felvetésre azt találtam mondani, ha megírja a librettót, akkor írok hozzá zenét. Néhány hét múlva beállított a kézirattal, ami a Császárvadászok címet viselte, s a történet az Osztrák-Magyar Monarchiában játszódott. A két felvonást, elő- és utójátékot magában foglaló színmű egy abszurd történelmi játék.

Az elaggott uralkodó, Ferenc József álmában az I. világháború idején megjelenik Napóleon. Később, Napóleon Szent Mihály arkangyallal szövetkezve azon morfondírozik, hogy a háborúban bajba jutott Ferenc Józsefet segítendő, visszamenőleg változtassák meg a történelem menetét. Közben azonban rájönnek arra, hogy az elgondolás nem kivitelezhető. Az álom véget ér, s Ferenc József távozik a holtak birodalmába. Az utójátékban pedig Napóleon és Szent Mihály lemondóan állapítja meg, hogy „a múltat újraszabni nem lehet”. A darabban több dal és zenei betét hangzik el, s néhány táncjelenet is látható, mint a nyitány, Napóleon, Zsófia, Szent Mihály, Sasfiók belépője, szerelmi kettős, kocsmai mulatozás és sramlizene, pincérlány dala, huszár dala, verbunkos, katonainduló, keringő, a Sasfiók és Zsófia búcsúdala, Ferenc József búcsúdala és gyászinduló, majd végül a finálé. Sajnos, három éve Pusztaszeri László végleg távozott közülünk, a bemutató pedig addig várat magára, amíg egy elszánt színtársulat fel nem vállalja a színre vitelét...

- Idén emlékezünk meg az I. világháború befejezésének és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának centenáriumáról. Ön sajátos módon: A nagy háború krónikája című történelmi áttekintéssel, illetve az ahhoz kapcsolódó Volt egyszer egy Monarchia című zenés összeállításával idézi a múltat.

- Valóban van egy ilyen összeállításom. Úgy vélem, hogy méltánytalanul kevés szó esik a száz évvel ezelőtt történtekről. A nagy háború emléke elhalványult történelmi emlékezetünkben, pedig jelenkorunk számos rákfenéjének eredője abban keresendő. Az összeállítás 50-60 percben mutatja be a mintegy négy évszázadot átívelő osztrák-magyar együttélés legfontosabb stációit. Mohácstól az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnéséig, illetve a trianoni békediktátumig bezáróan. Az előadás első, hozzávetőleg félórás részében szóban, majd ugyanolyan időtartamban szintetizátoron bemutatva, zenében mondom el a korszakról kialakult gondolataimat. Az összeállítással eddig Szentendrén, Polgáron, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és a budapesti TIT Stúdióban találkozhatott a közönség.

- Szerkesztőségünket azzal a felajánlással kereste meg, hogy Monarchia-idéző műsorával ebben a jubileumi évben szívesen fellépne a Felvidéken is, Csemadok-klubokban, középiskolákban, kultúrházakban – teljesen ingyen. Az érdeklődőknek milyen műszaki és további feltételeket kell biztosítaniuk, illetve milyen elérhetőségeken vehetik fel Önnel a kapcsolatot?

- Az összeállítás alkalmas arra, hogy az aktuális megemlékezések része legyen, vagy rendhagyó történelemóra keretében iskolákban is bemutatásra kerüljön. A technikai igénye minimális. Szintetizátort viszek magammal, ami kisebb teremben erősítés nélkül is használható. Nagyobb teremben erősítő berendezésre és mikrofonra szükség lehet, amiről a szervezőknek kell gondoskodniuk. Háttér-illusztrációként akár a korszakot megjelenítő képsorozat is kapcsolható az előadáshoz, ha van a helyszínen vetítési lehetőség. Az érdeklődők keressenek bátran a 0036-26-314948-as telefonszámomon vagy az [email protected] e-mail-címemen!