Vizes vb - Holnap rajtol a legnagyobb magyarországi sportesemény

A 2017-es világbajnokság rendezési jogát eredetileg a mexikói Guadalajara nyerte el, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) döntése értelmében 2011 nyarán. Budapest a 2019-es vagy a 2021-es vb házigazdájának jelentkezett, utóbbit meg is kapta. 2015. február 18-án azonban Mexikó visszalépett a rendezéstől, mert nem állt rendelkezésére a lebonyolításhoz szükséges összeg. Budapest jelezte a FINA-nak, hogy vállalná a beugró szerepét. A főváros megkapta a rendezéshez elengedhetetlen kormánygaranciát, majd 2015. március 11-én Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Julio C. Maglione FINA-elnök aláírta a 2017-es vizes világbajnokság budapesti rendezéséről szóló megállapodást Lausanne-ban.   

A központ a fővárosi Duna Aréna lesz, ott rendezik majd az úszók, és a műugrók versenyeit, a nyíltvízi úszók Balatonfüreden ugranak vízbe, a vízilabda legjobbjai Margitszigeten, a sportág Mekkájának is nevezett Hajós uszodában mérik össze erejüket, míg a szinkronúszók a Városligetben, a Vajdahunyad vára tőszomszédságában felállított medencében mutatják be gyakorlataikat. A világbajnokság leglátványosabb számát, az óriástoronyugrást - háttérben a Parlamenttel - a Batthyány térnél rendezik meg. Ez az egyetlen olyan versenyszám, ahol a nézők kizárólag külföldi indulókat láthatnak.   

A remélt magyar éremeső csak a második héten várható, hiszen akkor kezdik meg szereplésüket az úszók; a vb-k történetében először minden számban lesz magyar versenyző. A nyíltvízi úszók küzdelmeiben sem kizárt az éremszerzés, mivel legtöbbször szoros a verseny, így gyakorlatilag bármi megtörténhet. A férfiaknál például Rasovszky Kristóf világkupa-győzelmekkel "hangolt" a vb-re, Olasz Anna pedig két éve Kazanyban a magyar küldöttség első érmét szerezte a 25 kilométeren elért második helyével.   

A műugróknál és a szinkronúszóknál érmekre nem lehet számítani, de tisztes helytállásra mindenképpen, ráadásul mindkét sportág fiatal tehetségeinek karrierjében nagy lökést adhat, hogy otthon, magyar szurkolók előtt bizonyíthatnak egy világbajnokságon.  

A vízilabdázóknál a férfiak és a nők is éremesélyesek: Märcz Tamás együttese Olaszország, Franciaország és Ausztrália társaságában szerepel négyesében, míg Bíró Attila Európa-bajnok női válogatottja Japán, Hollandia és Franciaország legjobbjaival találkozik a csoportban.   

Az úszóknál két arany - akárcsak a riói olimpiai előtt - szinte garantált, hiszen Hosszú Katinka 200 és 400 méter vegyesen is a szám egyeduralkodója, címvédője, világcsúcstartója, olimpiai bajnoka, ráadásul 100 méter háton is ötkarikás győztesnek mondhatja magát. Cseh László ugyancsak címvédőként áll majd rajtkőre 200 méter pillangón, de a legnehezebb úszásnem másik két számában is ott lesz az indulók között. Talán éppen ebben az úszásnemben a legerősebb a magyar részvétel, ugyanis 200-on ott lesz az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás, 100 méteren pedig a 200-on junior világcsúcstartó Milák Kristóf. Gyurta Dániel hosszú évekig legyőzhetetlen volt 200 méter mellen, a riói olimpián azonban csalódást keltően szerepelt, azóta edzőt váltott, így most kiderülhet, van-e számára visszaút a csúcsra. A legjobb európai gyorsúszó, a riói bronzérmes Kapás Boglárka - 400, 800 és 1500 méteren is Európa-bajnok - újra összemérheti erejét az amerikai csodaúszóval, az ötszörös olimpiai és hétszeres világbajnok Katie Ledecykvel.  

A versenyeken kívül fontos sportdiplomáciai eseményekre is sor kerül a fővárosban, mivel jövő hétfőn derül ki, hogy Budapest rendezheti-e a 2024-es rövidpályás világbajnokságot. A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) jövő szombaton választ elnököt, a két jelölt a szervezetet jelenleg is irányító Julio Maglione és Paolo Barelli, az európai szövetség (LEN) elnöke.

A pénteken kezdődő 17. vizes világbajnokság helyszínei:

    Duna Aréna
    -----------------
A budapesti Dagály strandfürdő tőszomszédságában épült új fedett uszodaegyüttes alapkövét 2015. május 15-én, kevesebb mint nyolcszáz nappal a világbajnokság rajta előtt tette le Orbán Viktor miniszterelnök, Julio C. Maglione, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere. A magyar tervezésű és kivitelezésű uszodakomplexum az eredeti határidő előtt készült el, ünnepélyes átadása 2017. február 21-én volt. A Duna Aréna két részből áll, egy nagyjából hatezer nézőt befogadó alapépületből és egy, kifejezetten a vb-re épített, ideiglenes lelátókat és kiszolgáló létesítményeket magában foglaló időszaki létesítményből. Ennek köszönhetően több mint 15 ezer szurkolót fogadhat a vb-n. Az úszóversenyeket július 23. és 30. között rendezik meg, 42 számban.

    Balatonfüred
    ------------------
A vizes világbajnokság egyetlen nem fővárosi helyszíne Balatonfüred, ahol a nyíltvízi úszók versenyeit rendezi meg (július 15-16. és 17-21.). A pályát a Tagore sétány közelében, a kikötőnél alakították ki.
    
    Margitsziget
    -----------------
A Margitszigeten, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában kerül sor a világbajnokság vízilabdatornájára július 16-ától 29-éig. A fedett uszodát 1930-ban építették az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd tervei alapján. Hét évvel később készült el az első külső medence és a műugrók számára kialakított létesítmény. Azóta többször felújították, a 2006-os úszó Európa-bajnokság előtt pedig újabb nagymedencévél bővült a létesítmény, amely Széchy Tamás mesteredzőről kapta a nevét.

 
    Városliget
    --------------
 A Városligeti tavon kialakított medencében, a Vajdahunyad vára mellett rendezik meg a szinkronúszó versenyeket július 14. és 22. között. A sportág történetében még nem volt arra példa, hogy a szinkronúszók számára kialakított medencét egy teljesen nyílt helyszínen állítsák fel. Az előadás egy 20x30 méteres medencében zajlik, ezen belül van egy olyan 12x12 méteres területet, melynek mélysége legalább három méter, a zene pedig víz alatti és víz feletti hangszórókból szól.

    Batthyány tér
    -------------------
Az óriástoronyugrás 2013 óta része a vizes világbajnokság programjának, előzőleg sziklaugrásként különböző extrém világkupa-sorozatok formájában létezett a sportág. A férfiak 27, a nők 20 méteres ugrását a Batthyány térnél ideiglenesen felépített létesítményben rendezik meg, háttérben az Országházzal és a Lánchíddal. Az óriástoronyugrás versenyeit a vb zárásaként, július 28-29-30-án rendezik meg.

Az eddigi helyszínek

A vizes világbajnokságok története 1973-ban kezdődött, az elsőnek Belgrád adott otthont. Az eddigi 16 világbajnokságnak, valamint a következőnek az éve és helyszíne:

 1. 1973: Belgrád
 2. 1975: Cali
 3. 1978: Berlin
 4. 1982: Guayaquil
 5. 1986: Madrid
 6. 1991: Perth
 7. 1994: Róma
 8. 1998: Perth
 9. 2001: Fukuoka
10. 2003: Barcelona
11. 2005: Montreal
12. 2007: Melbourne
13. 2009: Róma
14. 2011: Sanghaj
15. 2013: Barcelona
16. 2015: Kazany
17. 2017: Budapest
18. 2019: Kvangdzsu