Visszatértünk a nyári időszámításra

A nyári időszámítás fő célja az energia-megtakarítás és a természetes nappali fény jobb kihasználása. Hátránya pedig a bioritmusunkba való beavatkozás, ami sok embernek problémákat okoz.

Az óraátállítás Oroszországon, Fehéroroszországon, Izlandon és Grönlandon kívül mindenütt bevett gyakorlatnak számít. A mai Szlovákia területén a nyári időt először 1916-tól 1918-ig, majd 1940-től 1949-ig, majd 30 évnyi szünet után azt 1979-ben ismét bevezették. A 90-es évek közepéig fél évig tartott a nyári idő, 1999-től pedig Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz, s a közép-európai nyári időszámítás minden évben 7 hónapig, azaz március végétől október végéig tart.

Az Európai Parlament februári plenáris ülésén arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy értékelje át a kétféle időszámítás váltakozását, miközben annak az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásaival érvelt. Az EP egyúttal hangsúlyozta: az EU-nak ebben is meg kell őriznie az egységet, ami azt jelenti, hogy a váltakozás eltörléséről, illetve meghagyásáról szóló határozatnak valamennyi uniós tagállamra vonatkoznia kell.

Az EU-ban a tavaszi és az őszi óraátállítást az Európai Bizottság nyári időmódosításról szóló 2001-es évi rendelete szabályozza, amely megszabja a napot és az időt, amikor az egész EU-ban kezdődik és befejeződik a nyári időszámítás. A bizottság ötévente teszi közzé az időmódosítás következő öt évre vonatkozó pontos terminusait. Mivel a jelenlegi rendszert nem az Európai Bizottság vezette be, joga sincs azon változtatni. Ahhoz csak a tagállamoknak van joguk.

„Bár uniós szinten viták folynak a kérdésről, ám egyik tagállam sem akar változtatni a jelenlegi állapoton. Az EB előzetesen vizsgálja a tagállamok e kérdéshez történő viszonyulását, s a legutóbbi felmérésből kiderült: valamennyi állam, Szlovákiát is beleértve, elégedett a jelenlegi állapottal, s azon nem kíván módosítani. Az aktuális közvélemény-kutatások is rámutattak, az európai polgárok javarésze az óraátállítás híve“ – állítja az EB.

Milyen komplikációkat okozhat az óraátállítás?

A téli időszámításról a nyárira történő átállás sok ember szervezete számára megterhelést jelenthet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a változás a szervezet számára nem természetes, felborítja a bioritmust. Az érzékenyebb emberek esetében komoly egészségügyi problémák is kialakulhatnak.

Szívproblémák

A kronobiológiai ritmusok megbolygatása esetén a szakemberek szerint megnövekszik a szívroham és az agyvérzés veszélye. Ezek leginkább tavasszal, az óraátállítás után veszélyeztetik az embert. Az amerikai tudósok szerint 25 %-kal növekszik meg az infarktus, 2 %-kal pedig az agyvérzés veszélye.

Ezt az alvás minőségének romlása és a stressz okozza. A legveszélyesebb nap általában az óraátállítás utáni hétfő.

Romlik a figyelem

Az óraátállítás miatt romlik a figyelem is. A szakemberek szerint éppen ebben az időszakban növekszik a közlekedési balesetek száma, ezt néhány tanulmány is igazolta.

Az amerikai tudósok kutatásuk során kiderítették, hogy az óraátállítás utáni első napokban rohamosan növekszik a közlekedési balesetek száma. Hasonló véleményen vannak kanadai kollégáik is. Azt állítják, hogy 8 %-kal növekszik a közúti balesetek száma. Svéd kutatások szerint ebben az időszakban 11 %-kal magasabb a közlekedési balesetek száma.

Ezt az elégtelen és nem minőségi alvás okozhatja, amely éppen az időhöz kapcsolódik. A rossz összpontosítás és a figyelmetlenség nemcsak a gépjárművezetőkre van hatással. „Növekszik a munkabalesetek száma is” – tájékoztatta a www.iDnes.cz portált Petr Šós orvos.

Problémák a terhesség idején

Az óraátállítás gondokat okozhat a várandós nőknek is. Amerikai tudósok kiderítették, hogy éppen ebben az időszakban megkétszereződött a spontán vetélések száma azon nők esetében, akik mesterséges megtermékenyítésen estek át.  Bár nem világos, konkrétan mi okozza a vetéléseket, a kutatócsoport úgy véli, hogy éppen az az egy óra elvesztett alvás, amely megbontja a nők belső bioritmusát.

Pszichikai problémák

Az óraátállítás miatt pszichikai problémák is kialakulhatnak. Ausztrál tudósok szerint az óraátállítás utáni első hetekben magasabb az öngyilkosságok száma. Az ok az, hogy változnak a kronobiológiai ritmusok, a változás negatív hatást gyakorol az érzékeny emberekre. Leginkább azok vannak veszélyben, akik valamilyen lelki betegségben szenvednek. A teljesen egészséges emberek is érezhetik azt, hogy nincsenek jól.