Veszélyes vírus terjed a Facebookon
Az átverés lényege abban áll, hogy a kiszemelt áldozat, akinek már korábban megkaparintották a Facebookra való belépéshez szükséges adatait, profilján egy prágai terrortámadással kapcsolatos álhírhez vezető link kerül elhelyezésre. Az álhír szerint a terrorcselekményben legkevesebb 187-en vagy 273-an vesztették életüket. A bejegyzés eközben az állítólagos tetthelyről származó fotót is tartalmaz, ám a felvétel valójában a közelmúltban történt nizzai, vagy még egy 2010-es, bagdadi támadás képe.
„Ha egy újabb áldozat a linkre kattint nem az álhír, hanem a Facebook bejelentkezési lapjának hamis verziója jelenik meg. A bejelentkezési adatok megadását követően a bizalmas adatok a támadást intéző hackernél végzik, miáltal a támadás alanya elveszíti uralmát Facebook profilja felett, amely aztán az álhírt tovább terjeszti“ – magyarázta Lukáš Štefanko, az ESET cég víruskutatója. „Az áldozat azért adja meg bejelentkezési adatait, mert azt feltételezi, hogy így eljut a nagyméretű, viszonylagos földrajzi közelségben lejátszódott tragédiáról szóló hírhez. A támadó tehát nem csupán a kíváncsiságot, hanem egyben a félelmet használja ki“ - magyarázta Štefanko.
Más esetekben a támadó egy olyan profilon keresztül, amelynek bejelentkezési adatait már eltulajdonította az áldozat ismerőseit tagelve kommentálja a terrorcselekménnyel kapcsolatos információt, így próbálva minél több személyt csapdába csalni. A támadó által uralt profil a kártékony hivatkozást mindazon Facebook csoportokban is megosztja, amelyeknek a támadás áldozata tagja.
A támadó mindeközben az adatgyűjtésre több tucat hamis oldalt használ. Az ESET információi szerint csaknem 90-et regisztrált, ám jelenleg nem mindegyiket alkalmazza. Ezen oldalak jelentős része azért került bejegyzésre, mert maga a böngésző, vagy a biztonsági cégek ún. antiphising védelme is bármikor kártékony oldalként jelölheti meg az adott oldalt. Az ESET saját felhasználóinál a kártevőt már blokkolta.
„A felhasználónak mindig résen kellene lennie, amikor valaki vagy valamilyen oldal a közösségi hálóhoz hozzáférést biztosító bejelentkezési adatokat kér, még abban az esetben is, ha az egész úgy fest, mintha a Facebookról, a Twitterről, vagy az Instagramról lenne szó. Ez esetben az áldozatnak elegendő lett volna egy pillantást vetnie az adott weboldal címére, amely még csak nem is hasonlított a Facebookéra“ – figyelmeztet Lukáš Štefanko.
A Facebook esetében ugyancsak a felhasználók figyelmébe ajánlja a „Bejelentkezés megerősítése“ bekapcsolását, amelyet a biztonsági beállítások között lelhetnek meg. Ez a funkció mobilkészüléken keresztül minden alkalommal díjmentesen tájékoztatja a felhasználót arról, hogy valaki egy másik eszközről kíván bejelentkezni a profiljára. Ha magáról a profil tulajdonosáról van szó, akkor egyben egy kódot kap, amellyel azonosítja magát. A Facebook profil így abban az esetben is védelmet élvez, ha a hozzá tartozó bejelentkezési adatokat előzőleg eltulajdonították.
