Véletlenül jutott "fekete gyémánthoz" egy brit férfi
LONDON. Egy mázsa fekete szarvasgombát szüretel évente 4 hektáros földjéről egy brit gazda, és még csak különlegesen képzett kutyák vagy disznók szimatjára sincs szüksége a művelethez.
A feltehetően legeredményesebb brit szarvasgombavadász nem fedte fel nevét a Country Life című brit magazinban, nehogy sokakon gombaláz legyen úrrá és össze-vissza túrjanak birtokán. Csak annyit engedett közölni a lapnak, hogy Wiltshire-ben van a földje. Magától kezdett teremni rajta a méregdrága szarvasgomba, melynek kilójáért 150 fontot adnak az éttermek. A gazda legalább száz vendéglőnek szállít.
A gombaüzletet annak köszönheti, hogy 1990-ben fákat kezdett telepíteni tűzifának, azok pedig feltehetően szarvasgomba spórákkal voltak fertőzöttek. Akárhogy történt is, a gazda akaratlanul honosította meg a fekete gyémántnak becézett növényt, amely számára ideális környezetbe került.
"Akkoriban azt se tudtam, mi az a szarvasgomba, de 15 évvel később egy borz kikapart párat a földből" - idézte a férfit az újság.
A világ szarvasgombatermése az utóbbi évszázadban nagyon visszaesett. Míg 1900 táján 1000-2000 tonna között volt, jelenleg 150 tonnányi. A fekete fajtánál is drágább a fehér szarvasgomba. Brit földön nem él meg, fő termőhelye a horvátországi Isztria és az olaszországi Alba.
A gombaüzletet annak köszönheti, hogy 1990-ben fákat kezdett telepíteni tűzifának, azok pedig feltehetően szarvasgomba spórákkal voltak fertőzöttek. Akárhogy történt is, a gazda akaratlanul honosította meg a fekete gyémántnak becézett növényt, amely számára ideális környezetbe került.
"Akkoriban azt se tudtam, mi az a szarvasgomba, de 15 évvel később egy borz kikapart párat a földből" - idézte a férfit az újság.
A világ szarvasgombatermése az utóbbi évszázadban nagyon visszaesett. Míg 1900 táján 1000-2000 tonna között volt, jelenleg 150 tonnányi. A fekete fajtánál is drágább a fehér szarvasgomba. Brit földön nem él meg, fő termőhelye a horvátországi Isztria és az olaszországi Alba.
Forrás
MTI
