Végzetes lehet a gépkocsivezető látásproblémája
BUDAPEST. Egy felmérés szerint a gépkocsivezetők 5 százalékának nem megfelelő a kétszemes látása. A probléma Magyarországon közel 175 ezer személyt érint. Sok baleset pont emiatt történik.
Meglepően sokan vannak, akik – tudatosan vagy sem – nap mint nap volán mögé ülnek úgy, hogy nem látnak. Tíz- és tízezreknek nem megfelelő a látásuk ahhoz, hogy gépkocsit vezessenek.
Egy közelmúltban végzett felmérésen a megvizsgált több mint 800, jogosítvánnyal rendelkező ember mintegy 5%-ának nemvolt megfelelő a kétszemes látása, azaz olyan korrekcióra lenne szüksége, amely nélkül nem rendelkezhetne vezetői engedéllyel.
Bár a jogosítványt időről időre meg kell hosszabbítani, a köztes időben bőven kialakulhat rövidlátás, romolhat a szürkületi látásélesség. Nem véletlen, hogy különböző kampányokban próbálják felhívni a figyelmet az időközi szemvizsgálat fontosságára.
A vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsga Magyarországon egyébként 40 éves korig tíz, 60 éves korig öt, 70 éves korig három, e felett kettő évre szól. Az úgynevezett 2. alkalmassági csoportba tartozókra, azaz a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezőkre rövidebb periódusok vonatkoznak.
Bár nincs arról külön statisztikai adat, hogy a balesetek hány százaléka következik be a nem megfelelő látás vagy láthatóság miatt, a baleseti helyszínelők szerint a kerékpárosok és gyalogosok elütésének meghatározó hányada tulajdonítható ennek a problémának. A baleset helye, ideje és egyéb körülményei igen gyakran azt támasztják alá, hogy a gépjárművezető későn észlelte az áldozatot, amit elsődlegesen láthatósági okokra lehet visszavezetni.
Nem árt tudni, hogy egy gyalogos, vagy egy biciklis kivilágítatlanul kevesebb mint 100 méterről válik láthatóvá a hosszúfényt használó autósok számára, akiknek emiatt csak minimális reakcióidejük marad.
A gyalogosoknak általában nem áll rendelkezésükre fényjelző berendezés, az egyetlen módszer a láthatóság növelésére a mellény, amely megsokszorozza az észlelési távolságot. A jelenlegi szabályok szerint a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. A gépkocsiból, sőt a buszból sem lehet kiszállni mellény nélkül.
Magyarországon tavaly 638-an vesztették életüket közlekedési balesetekben, ami első hallásra soknak tűnik, de ez a szám néhány évvel ezelőtt még 1500-2000 körül alakult, tehát az azóta bevezetett, a láthatóságot előtérbe helyező szabályok sokat javítottak a helyzeten.
Egy közelmúltban végzett felmérésen a megvizsgált több mint 800, jogosítvánnyal rendelkező ember mintegy 5%-ának nemvolt megfelelő a kétszemes látása, azaz olyan korrekcióra lenne szüksége, amely nélkül nem rendelkezhetne vezetői engedéllyel.
Bár a jogosítványt időről időre meg kell hosszabbítani, a köztes időben bőven kialakulhat rövidlátás, romolhat a szürkületi látásélesség. Nem véletlen, hogy különböző kampányokban próbálják felhívni a figyelmet az időközi szemvizsgálat fontosságára.
A vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsga Magyarországon egyébként 40 éves korig tíz, 60 éves korig öt, 70 éves korig három, e felett kettő évre szól. Az úgynevezett 2. alkalmassági csoportba tartozókra, azaz a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezőkre rövidebb periódusok vonatkoznak.
Bár nincs arról külön statisztikai adat, hogy a balesetek hány százaléka következik be a nem megfelelő látás vagy láthatóság miatt, a baleseti helyszínelők szerint a kerékpárosok és gyalogosok elütésének meghatározó hányada tulajdonítható ennek a problémának. A baleset helye, ideje és egyéb körülményei igen gyakran azt támasztják alá, hogy a gépjárművezető későn észlelte az áldozatot, amit elsődlegesen láthatósági okokra lehet visszavezetni.
Nem árt tudni, hogy egy gyalogos, vagy egy biciklis kivilágítatlanul kevesebb mint 100 méterről válik láthatóvá a hosszúfényt használó autósok számára, akiknek emiatt csak minimális reakcióidejük marad.
A gyalogosoknak általában nem áll rendelkezésükre fényjelző berendezés, az egyetlen módszer a láthatóság növelésére a mellény, amely megsokszorozza az észlelési távolságot. A jelenlegi szabályok szerint a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. A gépkocsiból, sőt a buszból sem lehet kiszállni mellény nélkül.
Magyarországon tavaly 638-an vesztették életüket közlekedési balesetekben, ami első hallásra soknak tűnik, de ez a szám néhány évvel ezelőtt még 1500-2000 körül alakult, tehát az azóta bevezetett, a láthatóságot előtérbe helyező szabályok sokat javítottak a helyzeten.
Forrás
mno.hu
