Vége az algoritmusok teljhatalmának
Véglegesen jóváhagyta a szlovák törvényhozás azt a munkaügyi minisztérium által kidolgozott jogszabályt, amely alapjaiban írja át a digitális platformokon keresztül dolgozók, így például az ételfutárok és a személyszállító sofőrök mindennapjait. Az Európai Unió irányelvét átültető, önálló törvényként funkcionáló szabályozás célja egyértelmű: jogbiztonságot és tisztességes munkakörülményeket teremteni a gig economy, azaz a haknigazdaság egyre szélesebb hazai bázisának. A keretrendszer minden Szlovákiában végzett platformmunkára kiterjed, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltató hol jegyezte be a székhelyét.
A jogszabály egyik legfajsúlyosabb újítása a munkaviszony jogi vélelmének bevezetése, amely komoly fordulatot hoz a foglalkoztatási formák megítélésében. Ha a munkavégzés körülményei a klasszikus, függő viszonyban történő foglalkoztatás jegyeit mutatják, a jövőben a platformnak kell bizonyítania az ellenkezőjét, vita esetén pedig a bíróságé a végső szó. A rendszer átláthatósága érdekében az Országos Munkaügyi Felügyelőség hatásköre is jelentősen bővül.
A parlamenti vitában elfogadott módosításoknak köszönhetően a hatóság az illegális foglalkoztatás, és különösen a fiktív egyéni vállalkozások kiszűrése érdekében felhatalmazást kapott arra, hogy az ellenőrzések során közvetlenül az adóhatóságtól is bekérje a platformokra és a dolgozókra vonatkozó releváns információkat.
A törvény másik sarokpontja a szoftveres irányítás transzparenciája, amellyel a jogalkotó az algoritmusok arctalan hatalmát igyekszik korlátozni. A digitális cégeknek ezentúl világosan tájékoztatniuk kell a munkavégzőket arról, hogy a mesterséges intelligencia és a szoftveres rendszerek hogyan működnek, milyen adatokat gyűjtenek, és ezek a paraméterek hogyan befolyásolják a megrendelések elosztását vagy éppen a díjazást. Kiemelt garancia, hogy a kulcsfontosságú, egzisztenciális döntéseket – mint amilyen egy fiók felfüggesztése, blokkolása vagy a fizetés csökkentése – mostantól kötelezően emberi felülvizsgálatnak kell alávetni, a gép önmagában nem mondhatja ki a végső szót. Emellett szigorodnak az adatvédelmi keretek is: a platformok nem kezelhetnek a dolgozók pszichés állapotára, politikai nézeteire vagy magánéleti kommunikációjára vonatkozó információkat, és tilos lesz a munkavégzésen kívüli, szabadidős megfigyelésük is.
Bár a platformon keresztüli munkavégzés nem minden esetben jelent hagyományos alkalmazotti státuszt, a jogszabály a klasszikus munkaviszonyon kívül rekedtek számára is biztosítja a szakszervezeti önszerveződés jogát, garantálva, hogy a jogaik érvényesítése miatt senkit sem érhet retorzió.
A piac letisztítása érdekében a szolgáltatóknak be kell jelenteniük a tevékenységüket a munkaügyi felügyelőségnél, és rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségük lesz a dolgozói létszámról, a bevételekről, valamint a munkaidőről. Ezekből az adatokból egy nyilvános regiszter is feláll. Az új szabályok betartása felett a munkaügyi felügyelőségek és az adatvédelmi hivatal őrködik, a kötelezettségszegő cégekre pedig akár ötvenezer eurós bírság is kiszabható. Az új piaci normákat rögzítő törvény 2026. december 2-án lép hatályba.
