Vasárnap hajnaltól téli időszámítás
Az óraátállítás gondolatát Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben. A mai Szlovákia területén, az Osztrák-Magyar Monarchiában először 1915-ben állították át az órákat. Ez azonban csak 1916-ban ismétlődött meg, s csak 1940-49 között tértek vissza ehhez a modellhez. 1996-tól Szlovákia összehangolta óraátállítási elveit az Európai Parlament határozataival, így a nyári időszámítás hét hónapig tart térségünkben.
Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. – azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.
Az átállás érinti a vonat- és az autóbuszközlekedés menetrendjét is. A belföldi közlekedésben a hajnali 2 és 3 óra között induló személyvonatok és buszok az indító állomásokról csak az óraátállítás után indulnak el.
Az óraállítás következtében az emberek gyakorta fejfájásról, rosszkedvről és levertségről számolnak be, ezért van, ahol megszüntették ezt a rendszert. Így történt legutóbb Oroszországban, ahol idén március utolsó vasárnapján állították át utoljára az órákat, ősszel már nem állnak vissza a téli időszámításra.
