Vasárnap átállunk a nyári időszámításra, de nem mindenhol
A módosításra elsősorban a nemzetközi menetrendek harmonizációja érdekében volt szükség.
Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Az óra átállításával egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező. Európában az emberek nagy része későn fekvő alkatú, mely abból fakad, hogy társadalmunk az estét természetes fénnyel meghosszabbítja, és ezzel a biológiai órát folyamatosan hátrább állítja. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai és munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős programok kitolhatók, a háztulajdonosok még este 7 óra után is dolgozhatnak kertjükben.
Az óraátállítás ellenzői szerint ezek az előnyök nem valósak, hiszen például a fogyasztói társadalomban már szinte általánosan használt légkondicionáló berendezések rengeteg energiát használnak, felemésztve a világításon megspórolható energiát. Vannak, akik élettani – kedvezőtlen – hatásokat emlegetnek.
Dmitrij Medvegyev úgy döntött, eltörli Oroszországban a "téli" időszámítást. Indoklásként azt hozta fel, hogy az időváltáshoz való alkalmazkodás stresszel és megbetegedésekkel jár. Országszerte március utolsó vasárnapján állítják át utoljára az órákat, ősszel már nem állnak vissza a "téli" időszámításra. Oroszországban ez eddig minden évben október utolsó vasárnapján történt meg.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ
