Várostörténeti fotókiállítás nyílt Rozsnyón
A város múltja iránt elkötelezett rozsnyóiak tárlata mágnesként vonzotta a látogatókat. Soha ennyi embert még nem szólított meg kiállítás-megnyitó, mint a napokban nyílt Rozsnyó történelmi képeken című fotókiállítás a Bányászati Múzeum Képzőművészeti galériájában. Utcán rekedtek az emberek, mert a Bányászati Múzeum Képzőművészeti Galériája kicsinek bizonyult a több száz látogató befogadására.
Kardos Ferenc, a város egykori polgármestere portálunknak elmondta, a bemutatott képek mintegy 150 éves időszakot fednek le. „Komplikált folyamat volt a válogatás. Mikor először leültünk, több mint 1000 volt belőlük mindenféle formában. Aztán hogy tovább tudjunk lépni, készítettünk egy keményebb válogatást, s így maradt 380 kép. Ezek közül nagyon nehéz volt kivenni egy-egy képet, de végül 250 maradt, mert ennyi fért el” – fejtette ki.
A képek jelentősége aligha vitatható. Szomorú leltárként veszik számba a város épített örökségének egykori és mai állapotát. Az újkori urbanizációs törekvéseknek áldozatul esett Rozsnyó történelmi belvárosának több mint 60 százaléka. Gróf Andrássy Franciska szobrát közel 20 évre száműzték a főtérről, nem beszélve Kossuth Lajos egész alakos szobráról a főtér sarkában, amit talán örökre száműzött az utókor a múzeum mellé.
Civil kurázsi, a Régi Rozsnyóiak Baráti Köre és Klubja, illetve a Rozsnyó Testvérvárosaiért Polgári Társulás hívta életre a kiállítást.
„Nagyon bosszantott, hogy a 60-as, 70-es években nagyon sok házat lebontottak Rozsnyón. Pártunk, kormányunk kiadta a parancsot, s a város ezt véghezvitte. Hat és fél évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy össze kell gyűjteni ezeket a képeket, amíg lehetséges. Összegyűjteni a legtöbb fényképet azokról az épületekről, házakról, amik már nincsenek. Itt az északi oldalon volt egy patika, lebontották. Vagy például a volt Czulka-féle ház, amely az a legelső kocsma volt Rozsnyón a kocsisoknak. Hátulról bevezették a lovakat a szekérrel, elöl volt a fogadó, fent laktak. Ott laktak a kocsisok, akik Rozsnyón keresztül szállítottak nagyon sok terméket” – magyarázta Bogdán Gábor.
Nemcsak polgári házak, szecessziós villák, de utcák tűntek el nyomtalanul a városban, amit jól dokumentál a kiállítás. A galéria emeleti termeiben 3 időszakot ölel fel a tárlat: az Osztrák-Magyar Monarchia korát, a két világháború közötti időszakot, végül a második világháború utáni évtizedeket.
Az értékek feltárásban felbecsülhetetlen szerepe van a helytörténeti kutatásnak.
„Van egy olyan ötletünk, hogy a régi Rozsnyó térképét próbáljuk összerakni az alapján, hogy az 50-es 60-as években melyik házban ki lakott. Szóval az egész belvárost próbáljuk felidézni, utcáról-utcára menve, mi, akik még emlékszünk. Mert ha mi már nem leszünk, nem fognak rá emlékezni. Mondjuk ilyen a Pallag, a Drázus utca környéke, ahol a magyar iskola van, hisz ott volt vagy 6-7 utca” – mondta Werner Norbert.
Nagy idők beszédes tanúi a fotók. A kiállítást a Bányászati Múzeum gyűjteménye teszi érdekesebbé eredeti fényképekkel, képeslapokkal, fotóalbumokkal, korabeli könyvekkel és újságokkal. A szlovák és magyar nyelvű felvezető szöveggel kísért tárlat április 12-ig látható a város főterén található galériában.



