2019. szeptember 1., 18:56

Vár az egyetem! Mire figyeljünk?

Szeptember nemcsak a természetben hoz változást, de sok fiatal élete is új irányt vesz. Ilyenkor rengetegen költöznek el otthonról, és egy új városba, sok esetben új országba költöznek, hogy megkezdjék felsőfokú tanulmányaikat. Az egyetemi élettel együtt tapasztalják meg a fiatalok, milyen az önálló élet.

egyetem
Médialapozó
Fotó: Archívum

Amikor tizennyolc éves koromban Budapestre költöztem, hogy egyetemre járjak, albérletet kerestem, majd beköltöztem, szüleim a költözés során rengeteg jó tanáccsal láttak el. Persze senki sem tudja előre, melyik tanácsra lesz szüksége, és mi mindent kell majd egyedül megoldania. Anyukám egyik útmutatása az volt, hogy a konyhai szemét nagyon büdös tud lenni pár nap után. Ez akkor teljesen egyértelműnek tűnt a számomra, és nem is értettem, miért kell ezt hangsúlyozni, de pár hét után rájöttem, hogy ez fontosabb információ, mint gondoltam. A le nem vitt szemétnél ugyanis csak az el nem mosogatott edények riasztóbbak. Persze nem csak ilyen dolgokkal kell tisztában lennie annak, aki elköltözik otthonról.

Az ügyintézés mindig bonyolult

A középiskolában sokszor hallhattuk, milyen könnyű az élet, amíg az intézményhez tartozunk. Ebben van némi igazság, hiszen középiskolában még élvezhettük azt a luxust, hogy a legtöbb dolgot elintézték helyettünk. Az egyetemen azonban már a beiratkozás pillanatától magunkra vagyunk utalva. Senki nem fog figyelmeztetni, hogy ne felejtsünk el leadni egy nyomtatványt a határidőig, de arra se, hogy időben vegyük fel az óráinkat. Ha magunktól nem tartjuk észben a fontos dolgokat, egyszerűen lemaradunk.

Ha külföldön folytatjuk a tanulmányainkat, még bonyolultabb a dolog.

Arról nem is beszélve, ha nem beszéljük anyanyelvi szinten az adott ország nyelvét. Természetesen nem kell megijedni, de érdemes felkészülni arra, hogy az ügyintézés sokszor nagyon időigényes. Az első pár hónap alatt a külföldön tanuló diákok biztosan megismerik a bankok működését, az okmányirodák, kormányablakok és különböző hivatalok ügyintézési folyamatát.

Az együttélés írott és íratlan szabályai

Akár kollégiumba költözünk, akár albérletbe, elkerülhetetlen, hogy ne kelljen összeköltözni másokkal, ha csak nem akarunk elviselhetetlen összeget fizetni a lakhatásért. Otthon a családtagjainkkal élni teljesen más, mint idegenekkel, vagy olyannal, akivel ugyan régóta ismerjük egymást, de nem laktunk egy fedél alatt. Mondani szokták, hogy az összeköltözés az emberi kapcsolat egyik legnagyobb próbatétele. Sokszor hallhatunk róla ismerőseinktől, hogy a legjobb barátságok mentek tönkre pár év alatt, amikor az egyetemen együtt laktak.

Ez inkább a lányokra jellemző, mivel a fiúk sokkal gördülékenyebben oldják meg a különböző problémákat, és nem akadnak fenn olyan apróságokon, amelyek a lányokat sokszor zavarják. Ezért nem árt, ha nem túl szigorúan, de előre megbeszéljük például a házirendet. Egyeztetjük, hogy az adott héten ki takarít, ki viszi le a szemetet, ki hozza fel a postát, ki kommunikál a tulajdonossal. Ha igazságosan elosztjuk a lakás körüli feladatokat, biztosan senki igazságérzete nem sérül, és nem keletkezik feszültség.

A spórolás nehézségei

Az étkezés és a zsebpénz menedzselése szorosan összefügg.

Első körben nagyon kellemetlen a felismerés, hogy ha magunk nem pakolunk semmit a hűtőbe, akkor az üres marad. Amíg otthon lakik az ember, ez általában nem fordul elő, és bármikor benyúlhatunk a hűtőbe, ha falatozni támad kedvünk. Ha nem tervezzük meg előre az étkezést, bizony nagyon sok felesleges pénzt költhetünk el, ami egy egyetemista számára keserves lehet. Ha csak akkor kezdünk gondolkodni, amikor korog a gyomrunk, a legtöbb esetben gyorsan rendelünk valamit, ami sokkal többe kerül, mint maga az előállítása. Ezért a legokosabb, ha tudatosan vásárolunk, és soha nem üres a hűtőnk. A főzés is jó megoldás, hiszen ilyenkor több napra előre tudjuk, lesz mit ennünk. A legtöbb felsőoktatási intézményben lehetőség van igénybe venni a menzát, aminek még mindig százszor barátságosabbak az árai, mint bármelyik étkezdének.

Nagy úr a lustaság

A legtöbb főiskolán, egyetemen sok olyan óra van, amire úgymond nem kötelező bejárni.

Az első évben még jellemzően magas a részvétel ezeken az előadásokon is, hiszen a legtöbb diák még lelkes, de sok esetben ez a lelkesedés nem tart túl sokáig. A szabadság és a tudat, hogy a saját magunk urai vagyunk, azt csinálunk, amit akarunk, akkor alszunk délután, amikor akarunk, mámorító. Ne essünk túlzásokba! Ha azt vesszük észre magunkon, hogy minden délután a kanapén fekszünk, és semmi építő jellegű dolgot nem csinálunk, azonkívül, hogy bejárunk a kötelező gyakorlatokra, és heti pár alkalommal készülünk az órákra, ne hagyjuk annyiban a dolgot.

Az egyetemi évek tökéletesen megfelelnek arra, hogy kipróbáljuk magunkat különböző területeken, amelyek később a hasznunkra válhatnak.

Nem minden felsőoktatási intézményben kötelező a szakmai gyakorlat, de ha a tanulás mellett úgy érezzük, hogy van elegendő szabadidőnk, érdemes jelentkezni különböző munkákra. A három vagy öt év alatt olyan mértékű szakmai tudásra tehetünk szert, hogy az egyetem elvégzése után pillanatok alatt találunk majd a tanult szakmánkhoz illő munkát, és nem az alapoktól kell majd elsajátítani a gyakorlatot. Hálásak leszünk magunknak, hogy nem lazsálással töltöttük az egyetemi éveinket! 

egyetem
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.