cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2020. október 3., 17:20

Vannak boldog népek is…

Vége a nyárnak, és az évszakváltás, a rideg őszi idő gondolata sokakban depresszív érzéseket vált ki. Pedig a változást pozitívan is felfoghatjuk, akár úgy is, mint valami újnak a kezdetét.

A pozitív gondolatok erejét nemcsak a svédek tartják fontosnak, akik köztudottan alkalmazzák a lagom módszert, és köztudottan kiegyensúlyozottak, hanem a dánok is, akik a világ legboldogabb nemzeteként vannak számontartva. Szerintük a boldogságuk titka a hygge, amiről valószínűleg már sokan hallottak. Van azonban egy másik módszerük is: ez a pyt. A kifejezést a harmónia megteremtésére használják, kifejezetten az otthoni harmóniára vonatkoztatva.

Úgy vélik, a kiegyensúlyozott élet alapja az otthonukban megteremtett harmónia. Ha pedig ők a legboldogabbak a világon, érdemes megismerkednünk a módszerükkel.

A pyt szót nem lehet lefordítani magyarra, de még angolra sem igen. Talán nem is baj, hiszen elveszítené azt a varázsát, ami éppen a megfoghatatlanságában rejlik.

Nem is szó, inkább egy kulturális fogalom, amely az egészséges gondolatok dominanciájára és a stressz kezelésére épül.

A dánok a pyttel általában a mindennapi gondokat, a problémákat, a frusztrációt és a tévedéseket fejezik ki.

Magyarul valami olyasmit mondunk ilyenkor: Ez van! Ne aggódj! Megesik.

Amikor valami hirtelen kellemetlen történik velünk, például meglátjuk az autó szélvédőjén a büntetést, vagy összetörünk egy poharat, esetleg meglátunk egy bosszantó e-mailt, a legtöbb esetben heves érzelmekkel reagálunk. Ilyenkor megesik, hogy nemcsak az adott pillanatban befolyásolja a hangulatunkat a dolog, hanem órákon, rosszabb esetben napokon keresztül.

A pyt módszer éppen abban rejlik, hogy a probléma észlelése után teszünk egy lépést hátrafelé. Persze nem fizikálisan, hanem gondolatban.

Ha túlságosan beleéljük magunkat a problémába, és rágódni kezdünk, elural bennünket az aggodalom, ami további negatív energiákat generál. Ha hátrébb lépünk, új nézőpontból mérlegelhetjük a dolgot. Jobb esetben ilyen távolságból már látjuk, hogy megoldható a dolog, és talán már a megoldást is sejtjük, ami külön megnyugvást jelenthet.

Ahelyett, hogy túlreagálnánk, stresszessé, frusztrálttá válnánk, és hibáztatni kezdenénk magunkat, vagy akár másokat is, inkább tovább lépünk.

A pyt csökkenti a stresszt, mert nem engedjük, hogy eluralkodjon rajtunk és másokon a napi frusztráció.

Túl egyszerű lenne a dolog, ha az élet minden területén előhúzhatnánk a pytet. A dán pszichológusok azt is kifejtették, hogy természetesen az sem egészséges reakció, ha mindenre így reagálunk. Amikor felelősséget kell vállalnunk valamiért, egyértelműen sértő lenne a környezetünk számára, hogy így állnánk hozzá a dolgokhoz. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha ürügyként használnánk ezt a látásmódot, és általa kibújnánk az adott esetben kellemetlen kötelesség alól.

boldog svéd
Már a gyerekeknek is tanítják

Az elengedést azzal is ösztönözhetjük, hogy jógázunk, sétálunk a természetben, meditálunk, testedzést végzünk, naplót vezetünk, vagy olyan kreatív munkába fogunk, ami leköt bennünket. Ezeket a módszereket a világ minden pontján alkalmazzák a stressz kezelésében, a dánok azonban emellett már a gyerekkorban elkezdik a pyt tanítását. Fontosnak tartják, hogy az iskolában a szocializáció során beletanuljanak a gyerekek a módszerbe.

A tanárok elhitetik velük, hogy ezzel boldogabb, gondtalanabb gyerekkoruk lehet. Persze az sem mellékes, hogy a gyerekkorban elsajátított gondolkodást egész életükben tudják kamatoztatni. Dániában a tanárok megtanítják a gyerekeknek az elengedést.

Elsőre talán furcsán hangzik, hogy egy gondtalan gyereknek miért van szüksége erre a készségre a hétköznapokban. De egy gyerek életében is vannak frusztrációk, amiket mi, felnőttek sokszor jelentéktelennek tartunk, ám a gyerek számára ugyanolyan nyomasztó, mint a felnőttek nagy problémái. Legyen szó arról, hogy nem megy neki a kötélmászás, megint rossz jegyet kapott, pedig megtette, ami tőle telik, vagy akár olyan esetről, hogy elveszett a kedvenc füzete. Fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy minden nem lehet tökéletes, és nem minden történik úgy, ahogy elképzeljük. Ezeket a fontos készségeket sajátítják el a dán gyerekek, és talán ez a boldogságuk titka.

Számos kutatás igazolja, hogy a perfekcionizmus összefügg az aggodalmakkal és a depresszió kialakulásával is. Mindemellett az önmagunkkal szembeni engedékenység és egymás támogatása megakadályozhatja, hogy a tökéletességre való törekvésnek negatív hatása legyen.

Felnőttként mi már lemaradtunk arról, hogy pyt-generációként nőjünk fel, sőt a felnőtt dánok nagy része is, de ettől függetlenül a munkahelyeken is alkalmazzák a módszert. Az elégedettségi felmérésekből pedig kiderült, hogy a munkahelyi hangulat és a gördülékeny munkavégzés is pozitív irányban változott azokon a helyeken, ahol a munkatársak a pyt életfelfogás szerint dolgoznak.

Ha belegondolunk, valószínűleg nem tudunk visszaemlékezni, hogy két héttel ezelőtt milyen e-mail bosszantott fel minket, vagy mi volt a megbeszélésen a stressz kiváltó oka. Ezek az apróságok az idő távlatában elhalványulnak, éppen ezért lehet igaza a pyt-felfogásnak, hogy az adott pillanatban lépjünk hátra egyet, és engedjük el a problémát. Mondhatnánk úgy is, ha öt év múlva nem számít, akkor most sem számít.

Persze, felvethetjük:

vajon az-e a legfontosabb az életünkben, hogy minden áron boldogok akarjunk lenni, vagy vannak nagyobb értékek, mint például a hazaszeretet, a becsület, a szorgalom, az áldozatvállalás vagy a barátság…

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/40. számában.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.