Van realitása a székely autonómiának
BUDAPEST. Bakk Miklós politológus szerint van realitása az autonómiának, de természetesen a román nemzetállami keretek között. Tízezrek tüntettek szerte a világon a székely szabadság napján Székelyföld autonómiáját követelve.
A székely tanács azt mondja az autonómia nélkül nem lesz társadalmi béke. A tervezett román közigazgatási reform azonban az ősi székely székeket román többségű megyékhez csatolnák. A magyar kormány tárgyalni akar, Bukarest szintén tárgyalásokat emleget, de kerülni akar minden kényes témát.
Bakk Miklós politológus az M1 A Lényeg című műsorában arról beszélt, hogy véleménye szerint van realitása az autonómiának, de természetesen a román nemzetállami keretek között. Hozzátette: a nemzetállami politikai elit gondolkodásában nagy ellenállásba ütközik ez az autonómia terv. „Ha megvizsgáljuk a Nyugat-európai autonómiák történetét ez a típusú ellenállás létezett, azonban jelentős fordulópontokon adódott esély arra, hogy megvalósítsák az ilyen típusú autonómiákat” - nyilatkozta.
Bakk Miklós szerint Romániában e pillanatban az esélyt az ország regionális reformja adja, hiszen elindult egy nagy vitafolyamat, amelynek az első konklúziója az volt, hogy az eddigi közigazgatási beosztás és közigazgatási rendszer nem megfelelő abban az értelemben, hogy Románia fölzárkózását az európai civilizációhoz segítse. „Valamit változtatni kell, a változtatás gondolata elég erős és innentől kezdve a politikai kreativitásunk kérdése, hogy sikerül-e ebben a változtatási folyamatba beilleszteni a székelyföldi autonómia tervét” - mondta.
A politológus szerint akkor lehet sikeres ez a terv, ha több konvergens eszköz ebbe az irányba hat. Ilyen eszközként említette a diplomáciai csatornát, ami ebben a kérdésben megnyílhat és meg kell nyílnia – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy belső folyamatokra is kell alapozni, hiszen a napvilágot látott tervekre vonatkozóan elég nagy elégedetlenség alakult ki a különböző szereplők között, ezt a kontextust is ki kell használni. „Nem utolsó sorban nem tekinthet el a román kormány a demokratikus konzultáció eszközeitől, hiszen adott esetben a népszavazás intézményének az alkalmazását is kilátásba helyezték, (…) ebből a szempontból a székelyföldi autonómia az, ami leginkább mobilizálta politikailag az érintett terület lakosságát – fejtette ki a szakértő. Bakk hozzátette: a tüntetések jelentősége is abban rejlik, hogy mobilizált népakarat áll-e a megoldás mögött.
Bakk Miklós szerint fontos eszköz lehet a nemzetközi jog is, hiszen Románia aláírt olyan szerződéseket, amelyek értelmében a közigazgatási határok megváltoztatása nem történhet valamely etnikai kisebbség rovására. A politológus közölte: „mindezeket az eszközöket konvergens módon alkalmazva igenis sikeres lehet a székelyföldi autonómia tervének a kivitelezése”.
Bakk Miklós politológus az M1 A Lényeg című műsorában arról beszélt, hogy véleménye szerint van realitása az autonómiának, de természetesen a román nemzetállami keretek között. Hozzátette: a nemzetállami politikai elit gondolkodásában nagy ellenállásba ütközik ez az autonómia terv. „Ha megvizsgáljuk a Nyugat-európai autonómiák történetét ez a típusú ellenállás létezett, azonban jelentős fordulópontokon adódott esély arra, hogy megvalósítsák az ilyen típusú autonómiákat” - nyilatkozta.
Bakk Miklós szerint Romániában e pillanatban az esélyt az ország regionális reformja adja, hiszen elindult egy nagy vitafolyamat, amelynek az első konklúziója az volt, hogy az eddigi közigazgatási beosztás és közigazgatási rendszer nem megfelelő abban az értelemben, hogy Románia fölzárkózását az európai civilizációhoz segítse. „Valamit változtatni kell, a változtatás gondolata elég erős és innentől kezdve a politikai kreativitásunk kérdése, hogy sikerül-e ebben a változtatási folyamatba beilleszteni a székelyföldi autonómia tervét” - mondta.
A politológus szerint akkor lehet sikeres ez a terv, ha több konvergens eszköz ebbe az irányba hat. Ilyen eszközként említette a diplomáciai csatornát, ami ebben a kérdésben megnyílhat és meg kell nyílnia – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy belső folyamatokra is kell alapozni, hiszen a napvilágot látott tervekre vonatkozóan elég nagy elégedetlenség alakult ki a különböző szereplők között, ezt a kontextust is ki kell használni. „Nem utolsó sorban nem tekinthet el a román kormány a demokratikus konzultáció eszközeitől, hiszen adott esetben a népszavazás intézményének az alkalmazását is kilátásba helyezték, (…) ebből a szempontból a székelyföldi autonómia az, ami leginkább mobilizálta politikailag az érintett terület lakosságát – fejtette ki a szakértő. Bakk hozzátette: a tüntetések jelentősége is abban rejlik, hogy mobilizált népakarat áll-e a megoldás mögött.
Bakk Miklós szerint fontos eszköz lehet a nemzetközi jog is, hiszen Románia aláírt olyan szerződéseket, amelyek értelmében a közigazgatási határok megváltoztatása nem történhet valamely etnikai kisebbség rovására. A politológus közölte: „mindezeket az eszközöket konvergens módon alkalmazva igenis sikeres lehet a székelyföldi autonómia tervének a kivitelezése”.
Forrás
hirado.hu, M1
