2011. április 13., 17:05

Valós és hamis mítoszaink

POZSONY. Ha egymás mellett vizsgáljuk a közép-európai nemzetek himnuszait, azt látjuk, hogy több bennük a hasonlóság, mint gondolnánk. Valamennyi a nemzetről szól, valamennyi az identitás vállalására buzdít, olyan példaképeket állít elénk, amelyekkel azonosulhatunk - hangoztatta Kiss Gy. Csaba történész a Visegrádi szalon rendezvény-sorozat keddi estjén.

A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója, Kollai István azzal nyitotta meg a beszélgetést, hogy egyik fő céljának tekintette a közép-európai népek nemzeti szimbólumaival kapcsolatos rendezvények szervezését.

A közép-európai nemzeti szimbólumok nagyon hasonlítanak egymáshoz, és mégis rendkívül távoliak. Törvényi védelemre nincs szükségük, sokkal inkább az lenne a fontos, hogy megismerjük egymás himnuszait, címereit, szentjeit - vélekedtek a Visegrádi szalon előadói.

Kiss Gy. Csaba történész legújabb könyve a közép-európai nemzetek himnuszaival foglalkozik. Kutatásai alapján a történész azt mondta: több bennük a hasonlóság, mint gondolnánk. Valamennyi a nemzetről szól, valamennyi az identitás vállalására buzdít, olyan példaképeket állít elénk, amelyekkel azonosulhatunk. A közép-európai himnuszok zeneileg is nagyban hasonlítanak egymáshoz. Erre jó példa a lengyel himnusz, amely minden szempontból megtermékenyítően hatott a környező szláv népekre.

Peter Zajac Berlinben, az egyetemen találkozott a témával. A himnuszok szövegeinek vizsgálata során megállapította:  a közép-európai nemzetek azt gondolják magukról, különlegesek, hogy küldetésük van, miközben himnuszaik olykor olyan országokról beszélnek, amelyek nem is léteznek. Jó példa erre a cseh vagy a szlovák himnusz – hangoztatta Zajac.

Van példa arra is, hogy a nemzeti szimbólumok erősen hasonlítanak egymásra, s hogy a nemzetek elfogadják egymás szentjeit. Hol van Közép-Európa? Tette fel a kérdést a cseh történsz, s nyomban meg is válaszolta: ott, ahol Nepomuki Szent János szobrok vannak! Sajnos a cseheket nem érdeklik szimbólumaik, hőseik vagy szentjeik – erre a következtetésre jutott Martin Wihoda, aki a cseh szimbólumok fejlődéstörténetét ismertette a jelenlévőkkel.

A lengyel nép a csehektől eltérően megkülönböztetett figyelmet fordít a szimbólumokra, illetve a viharos történelem miatt a szimbólumok szerepét betöltő jelentős eseményekre. „Így lett szimbólum Katyn és Walesa is. Sőt a szemünk előtt születik egy új szimbólum, ami a nemzeti összetartozást jelképezi: a tavaly szerencsétlenül járt elnöki repülőgép egyik darabja már stilizált formában is megjelent – mondta £ukasz Kamiñski.

A beszélgetés ezt követően a mítoszok szükségességével, kezelésével és azzal foglalkozott, hogy napjainkban fennáll a hamis mítoszok keletkezésének a veszélye. Peter Zajac a pozsonyi várban felállított Svätopluk szobor kapcsán elmondta, a politika hamis hagyományt akar elfogadtatni az emberekkel.

Persze a mítoszokat nem szabad üldözni vagy kiirtani, ellenben valamiféle „egyensúlyt kellene találni a közép-európai, egymás ellen született mítoszok között“ – tette hozzá Kiss Gy. Csaba. Szerinte üdítő kivétel ebben a forgatagban a lengyel példa, hiszen a lengyel szimbólumok nem állnak konfliktusban más népekkel.

Megosztás