V4–felmérés: Damoklész kardja a nyomtatott sajtó felett

Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország több mint ezer-ezer lakosát a hozzávetőleg 20-20 perces interjúk során arról is kérdezték, hogy megítélésük szerint melyek a legégetőbb problémák, illetve hogyan viszonyulnak az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz, és szerintük Oroszország szavatolhatja-e a keresztény értékek megőrzését.

A nyomtatott sajtó válsága folytatódik - menő a televízió és a rádió

Az említett országokban élők médiafogyasztási szokásairól kiderült: az emberek javarészt a rádióból és a televízióból, valamint a közösségi oldalakról tájékozódnak, ami azt is jelenti, hogy a térségben lassacskán bealkonyul a nyomtatott sajtónak. Ellenben egyre közkedveltebbé válnak az olvasók számára színesebbnek tűnő, alternatív médiához sorolandó hírforrások, a közösségi oldalak és weboldalak.

Lássuk mindezt a számok tükrében: míg Magyarország lakosságának 76, Lengyelországénak 68, Szlovákia és Csehország lakosságának pedig egyformán 63 százaléka leggyakrabban a televízióból szerzi értesüléseit. A csehek és a lengyelek többsége a közmédia híreire vevő, a Szlovákiában élők pedig inkább a kereskedelmi csatornák műsorait figyelik, Magyarország lakosainak pedig alig fele  informálódik a kereskedelmi televíziók adásaiból. Eközben a magyarországi válaszadóknak csupán 3 százaléka (!) tájékozódik rendszeresen a nyomtatott sajtóból, és Szlovákiában sem sokkal jobb a 14 százalékos arány. 

Miközben a V4-es tagországokban élők 20-25 százaléka elsődlegesen a világhálóról jutnak újabb és újabb információkhoz, 80-90 százalékuk időnként a különféle közösségi oldalakat (pl.: a Facebookot, a Twittert stb.) is gyakran böngészgeti, friss értesülésekre vadászva. A kapott válaszok alapján Magyarországon 41, Szlovákiában 40 százalékukról állítható ez.

Fősodratú sajtó kontra alternatív média?

A felmérésből az is nyilvánvaló, hogy a négy ország lakossága szerint a fősodratú média nem elég tényszerű és bizonyos érdekek szerint részrehajló, tehát nem eléggé megbízható. Az uralkodó vélemény szerint az újságírókat saját világnézetük is gátolja az elfogulatlanság elérésében.

Az alternatív - a mainstream média által nem felvállalt témákat is bemutató - média kapcsán a csehek 61 százaléka állította azt, hogy mellőzi ezt a hírforrást, a szlovákok 55, a lengyelek 53, a magyarok 50 százaléka azonban ennek a lehetőségnek is esélyt ad. Közülük a magyarok 13, a szlovákok 11 százaléka naponta, 23-25 százaléka hetente egy-két alkalommal, 22 százaléka pedig havonta teszi ezt. Hogy miért is? Azért, mert a magyar olvasók 42, a szlovákok 34 százaléka szerint az alternatív hírforrások gyakran több szempontból is rávilágítanak a történésekre, hozzávetőleg negyedük szerint pedig színesebbek, kevésbé elfogultak és izgalmasabbak, mint a hagyományos médiában közölt hírek.

Orosz befolyásoltságú (ál)hírforrások

Felmerül a kérdés: vajon tényleg az orosz propaganda eszközei-e a különféle alternatív hírforrások. A felmérésben közreműködött szlovákok 38 százaléka saját bevallása szerint nem hiszi el, hogy az oroszok befolyásolnák az alternatív sajtót, s ugyancsak 38 százalékukat ez a kérdés nem is érdekli mindaddig, amíg e hírforrásokban az igazat írják, ugyancsak 38 százalékuk szerint azonban konspirációról lehet szó. További 16 százalékuk szerint bár nehezen bizonyítható az orosz befolyás, de ha igaz, az aggályokra adhat okot. A válaszadók 8 százaléka pedig azt sem bánja, ha az orosz propaganda áll az alternatív média mögött, sőt, őket az sem érdekli, hogy ez esetben megbízható forrásokról van-e szó, mégis szívesen olvassák az érdekes és izgalmas híreket.

Biztonsági együttműködést a NATO-val vagy Oroszországgal?

A négy ország közül a lengyelek (52 százalék) viszonyulnak legpozitívabban a NATO-hoz, amit csupán 35 százalékuk tart elavultnak. Magyarország lakossága is pozitívabban értékeli a katonai szövetség létét-tevékenységét, mint a Szlovákiában és a Csehországban élők. A szlovákiai válaszadók 53 százaléka úgy véli, hogy az országnak változtatnia kellene elavult védelmi politikáján. Szlovákiában erős az Oroszország felé megnyilvánuló szimpátia: sokan (75 százalék) a keleti nagyhatalomra, mint a keresztény értékek hordozójára tekintenek, s emiatt a szorosabb biztonsági együttműködést szorgalmaznák, miközben Oroszországra esetleges veszélyforrásként a szlovákok 22, a magyarok 26, a lengyelek 51 és a csehek 36 százaléka tekint. Még a nem kimondottan Putyin-pártiak is azt gondolják: jobb békében élni az oroszokkal. Egyébként a Beacon-projekt keretében készített felmérés fő célja az, hogy az európai csúcspolitikusoknak és a polgári társadalomnak segítsen tájékozódni abban, hogy az emberek milyen értékrendet vallanak.

Hogyan viszonyulunk az Európai Unióhoz?

Az Európai Uniót (EU) a lengyelek 49, a szlovákok 45, a csehek 41 és a magyarok 35 százaléka tartja minden lakos számára előnyös politikai közösségnek, amely a jogokért és előnyökért lojalitást és áldozatot vár cserébe. Többen vannak azok, akik az EU-t önálló országok szövetségének tartják, s ők úgy vélik, a lakosság csak hazájának tartozik lojalitással és áldozattal. Ezt a csehek 56, a szlovákok 54 és a magyarok 51 százaléka hiszi.

Változást vagy stabilitást akarunk-e?

Vajon változásra vagy inkább folyamatosságra és stabilitásra van-e szüksége az országnak? A lengyelek és a szlovákok 53, míg a magyarok 49 százaléka inkább a változást szorgalmazza. Kilógnak a sorból a csehek, akiknek 60 százaléka vágyik stabilitásra és folyamatosságra.

Szlovákiában a változást választók 40, Magyarországon pedig azok 38 százaléka az ország alkotmányos rendszerét is megváltoztatná. Déli szomszédaink 39 százaléka azonban inkább az egyik jelenlegi ellenzéki pártot ültetné be a kormányba.

Legégetőbb gondjainkról

Míg Szlovákia lakosságának a javarésze azt gondolja, hogy az ország legnagyobb problémájának a korrupció (19 százalék), a szegénység, illetve a szociális egyenlőtlenség (17 százalék), a munkanélküliség (16 százalék) és az egészségügy helyzete (9 százalék) tekinthető, addig összeurópai viszonylatban a terrorizmus és a migráció számít a legégetőbb gondnak. A bevándorlás miatt megszigorított határellenőrzések csak a hazai lakosság 2 százalékát foglalkoztatják.

Manapság mennyit ér a demokrácia?

Egy további kérdés arra kereste a választ, hogy manapság vajon a demokratikus kormányzás vagy a jövedelmező gazdaság jelent-e nagyobb értéket. A demokrácia fontossága Magyarországon és Lengyelországban 54 és 51 százalékkal győzött. Ellenben a csehek 51 százaléka inkább a kecsegtető gazdasági eredményeket tartja nagyobb értéknek, a Szlovákiában élők esetében pedig 54 százalék ez az arány.

A szlovákok a legpesszimistábbak a V4-en belül

A felmérésből az is kiderült, hogy a Szlovákiában élők a legpesszimistábbak a V4-es tagországokban élők közül. Válaszaikból kitűnt: 59 százalékuk szerint rossz irányba halad az ország, 40 százalékuk viszont helyesnek tartja a jelenlegi utat. Ellenben a V4-ek legderűlátóbb lakosai a csehek: 53 százalékuk szerint jó, 45 százalékuk szerint rossz irányba tart az országuk, 2 százalékuk pedig nem tudott felelni e kérdésre. Magyarország, illetve Lengyelország esetében az arány így alakult: 38, 50 és 12, illetve 31, 57 és 12 százalék – mutat rá a felmérés.