2019. február 22., 10:39

Új (men)hírek Európa legrégebbi építményeiről

Az Európa-szerte több tízezres számban előforduló megalitok régóta foglalkoztatják nemcsak a tudóstársadalmat, de az Erich von Däniken és Arthur C. Clarke könyvein felnőtt, a történelmet, fogalmazzunk úgy, alternatív szemszögből figyelő laikusokat is.

Stonehenge02
Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: pixabay.com

Nincs is ebben semmi meglepő, hiszen a rejtélyes eredetű kőtömbök, sírok és épületek létrehozóiról még ma is nagyon keveset tudunk, rengeteg a lehetőség a találgatásra, de egy, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában frissen megjelent tanulmány egy kicsit talán elérhetőbbé teszi a régmúlt ősi kultúráinak megismerését.

A megalit szó mint gyűjtőfogalom nem különösebben bonyolult kifejezés. A régészek „nagy köveknek” neveznek minden az újkőkorszakban, főként a rézkorban felállított kőépítményt, sőt, hogy még tovább feszítsék a fogalom kereteit, több Afrikában talált hasonló struktúrát is, amelyek egy része már bőven Krisztus születése után keletkezett. Megalitikus építménynek tekinthető például a Stonehenge, vagy a Bretagne vidékén előforduló kő síremlékek, a dolmenek, de az Irántól Írországig fel-felbukkanó hatalmas faragott kőtömbök, a menhirek is. Számos megalit funkcióját ma sem ismerjük pontosan, a dolmenekben talált maradványok egyértelműen temetkezési helyre utalnak, de hogy a magányosan vagy csoportosan álló menhirek mi célt szolgáltak, azt csak találgatni lehet.

Európa első kőépítményei az úgynevezett dolmenek általában temetkezési helyként szolgáltak
Európa első kőépítményei az úgynevezett dolmenek általában temetkezési helyként szolgáltak
Fotó:  pixabay.com

Azt sem tudjuk pontosan megállapítani, hogy mely kultúra vagy kultúrák voltak a megalitok építői. Érdekes, hogy ha Svédországtól indulva követjük az atlanti partvidéket, egészen le a Földközi-tenger keleti medencéjéig, gyakorlatilag nem találunk olyan part menti vidéket, ahol ne épültek volna megalitok. Az pedig már több mint gyanús, hogy sok esetben formájuk és funkciójuk is hasonló, nem is beszélve az építésük technológiájáról.  A kérdés tehát szinte kiböki a szemünket: a megalitikus kultúra egy pontból rajzott szét egész Európában, vagy pedig számos gócban, egymástól függetlenül, a hasonló körülményeknek köszönhetően fejlődött-e ki? A régészek sokáig úgy vélték, az előbbi lehet a megoldás, révén a legkorábbi, majd tizenkétezer éves megalitokat Kis-Ázsiában találták. Úgy gondolták, innen egy hajózó, felfedező kultúra segíthetett elterjeszteni építésük szokását. Vélhetően tehát egy, a mai Törökország területén élt népcsoporttól kerülhetett át Európa atlanti partvidékére a megalitikus építmények kultúrája. Vélhetően…

Miután a szénizotópokon alapuló kormeghatározás rutineljárássá vált, kiderült, hogy a megalitok kora nem támasztja alá a fenti elméletet, az utóbbi évtizedekben inkább az a nézet vált uralkodóvá, amely szerint a „megalitkultúra” egymástól függetlenül, Európa több pontján is kialakult.

A magányosan vagy csoportosan álló sziklák, a menhirek eredeti funkcióit ma sem ismerjük pontosan
A magányosan vagy csoportosan álló sziklák, a menhirek eredeti funkcióit ma sem ismerjük pontosan
Fotó:  pixabay.com

A fent említett tanulmány azonban még tovább árnyalja ezt a képet. A Göteborgi Egyetem tudósai  ún. metaanalízist végeztek, azaz összehasonlították a korábbi, majd 2500 kormeghatározás eredményeit. Kiderült, hogy Európa legkorábbi, a megalitok előfutárának tekinthető „építményei” mind a mai Észak-Franciaországban találhatóak, főként Bretagne-ban, és nagyjából Krisztus előtt 5000 környékén épülhettek. Az adatok szerint a kontinens többi pontjára ebből a gócból, három jól elkülöníthető hullámban, tengeri úton, de a partvidékek mentén terjedhetett szét a megalit állítás szokása, sőt maguk a kőtömbök is, hiszen, állítják a szerzők, a Stonehenge építésekor használt hatalmas sziklákat jó 250 kilométerrel arrébb faragták meg. Hasonló korú megalitokat találtak például Írországban és Gibraltáron is, vagy jóval fiatalabb, de szintén egy korszakból származó kőtömböket Svédországban és Dél-Franciaországban.

Mindez a kultúraexport a kőkori népek a feltételezettnél nagyobb társadalmi fejlettségére enged következtetni, nem is beszélve a hajózási ismereteikről, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy a megalitok alig párszáz év alatt hódították meg a kontinens partvidékét Svédországtól a Földközi-tenger keleti feléig. A svéd tudóscsapat most azon igyekszik, hogy e kőkori építmények környékén talált csontmaradványok összehasonlításával még többet tudjunk meg a megalitok ismeretlen építőiről.

 

Stonehenge02
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.