Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson
Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson, a szezonális vízkörforgás jelentősen hozzájárul a vörös bolygó folyamatos vízveszteségéhez.
Számítógépes szimulációk szerint a vízpára legyőzi a Mars légkörének középső részén lévő hideg levegő képezte akadályt és feljut a magasabb légrétegekbe.
A göttingeni Max Planck Napkutató Intézet (MPS) közlése szerint az új ismeretek hozzájárulhatnak a Mars története során bekövetkezett nagy mértékű vízveszteség megértéséhez. Kutatási eredményeikről a Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet és az MPS tudósai a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be.
A Mars felső légkörében a Nap ultraibolya sugárzása a vízmolekulákat hidrogénné és hidroxilgyökökké hasította ketté. A hidrogén pedig pótolhatatlanul elillant az űrbe.
A mérések szerint még mindig vész el ilyen módon víz. Az azonban nem volt ismert, hogyan jut el a pára a felsőbb légrétegekbe, hiszen a hidegebb közbülső légköri rétegnek fel kellene tartóztatnia a gázt, miközben megfagyasztja.
Az orosz és német kutatók egy eddig ismeretlen mechanizmust fedeztek fel, amely az MPS szerint egyfajta pumpára emlékeztet. A számítások szerint az általában jéghideg középső marsi légkörréteg bizonyos helyeken és bizonyos évszakokban naponta kétszer átjárhatóvá válik a vízpára számára.
Az "átjáró" két földi évnek megfelelő időszakonként nyílik meg, amikor a Mars déli félgömbjén nyár van. Csak ott és csak ebben az évszakban kerülhet az új ismeretek szerint a vízpára az alsó légkörből a felsőbe. A szelek innen az északi sarkvidék felé terelik a ritka gázt. Miközben a vízpára egy része szétesik és az űrbe távozik, a maradék a sarkok közelében visszaszáll az alsóbb rétegekbe.
Ezt a szokatlan vízkörforgást erősítheti egy másik marsi jelenség, az erőteljes porviharok tombolása.
mondta Alekszandr Medvegyev, az MPS tudósa.
