Tudat alatt hatnak ránk a színek
Régóta ismert, hogy a környezetünkben felelhető színek hatással vannak hangulatunkra, általános közérzetünkre. A felkelő vagy lenyugvó Nap sárga, narancsvörös színei melegséget, örömöt sugároznak, miközben egy ködös, borús, szürke napon már a hideg színek láttán is fázni kezdünk, kedvetlenek leszünk.
A színek és a hangulatunk közti szoros összefüggést a magyar nyelv szépen kifejezi. Azt mondja, rózsaszínben látja valaki a világot, sárga az irigységtől, zöld a méregtől, vörös a dühtől stb.
A színek egyénre gyakorolt hatását már az ókorban is megfigyelték. A világ több pontján (pl. Mexikóban, Kínában, Perzsiában) találtak erre vonatkozó feljegyzéseket . Minden történelmi kornak és kultúrának megvolt a maga színrendszere és szimbolikája.
Az ókori Egyiptomban a vörös szín a sivatag, a sivatagi viharok, ez által a veszélyes elemek színe volt. A kéket a lélek hallhatatlanságával kapcsolták össze, a zöldet a termékenység színének tartották. A fehér az öröm, a fekete az alvilág, a sárga a Nap színe volt.
Az ókori görögöknél a vörösnek a halál szimbolikájában volt szerepe. (Spártában rendelet szólt arról, hogy a halott mellé csak vörös leplet és olajfa leveleket temethettek.) A kék a levegő színe volt, a zöldet hol a győzelem, hol a vereség kifejezésére használták.
A görög-római világban a bíbort csak nagy méltóságok, a nemesi réteg, a főpapok viselhették. Zeusz isten színe volt, a fenség, a nagylelkűség, a férfiasság jelképe.
Rómában narancs színű fátyol védte a jegyeseket a hűtlenségtől, így vált ez a szín a házastársi hűség jelképévé. Kínában a legkedvesebb, legtiszteltebb szín a sárga, a császár színe volt.
A színek személyiség-lélektani hatásának kutatási eredményeit ma már a szakemberek is alkalmazzák többek között a reklámiparban. A színek először benyomást gyakorolnak ránk. Tudat alatt eldöntjük, hogy tetszik-e egy szín, vagy nem. A színpszichológia egyik ága azzal foglalkozik, hogy az egyes emberek hogyan reagálnak a különböző színekre, illetve, hogy ezekből a reakciókból milyen emberi tulajdonságokra következtethetünk.
Nagyon lényeges kérdés az alkalmazott színek aránya. Egy adott szín megfelelő mértékben pozitív, míg túl nagy felületen használva már negatív hatással lehet kedélyállapotunkra. Más-más színhatást érhetünk el, a különféle színek egymás mellé helyezésével, a fényviszonyok, a megvilágítás megváltoztatásával is. Ez hatással lehet az eredeti szín optikai és pszichológiai tulajdonságaira. Mindez a lakberendezés tekintetében is igen lényeges vizsgálati szempont lehet.
