Trondheim Európa új búcsújáró helye

Trondheim legfontosabb idegenforgalmi látványossága a Nidarosi-székesegyház. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedrális Norvégia legjelentősebb gótikus épülete és Észak-Európa legjelentősebb zarándokhelye volt a középkorban. Zarándokutak vezettek ide Dél-Norvégiából, Oslóból és a közeli svéd régiókból is. 

A középkorban, majd Norvégia függetlenségének 1905-ös visszaállítása óta ismét a Nidarosi katedrális lett a norvég királyok koronázó temploma. A középkori épület a világ legészakibb, zarándokok által látogatott célpontja, a norvégok számára pedig nemzeti szentély.

A Norvégia nyugati partján 997-ben alapított Trondheim volt az ország első fővárosa. Ma egyetemi város, gyorsan fejlődő technológiai szektorral. Macskaköves utcáit vörös és sárga faházak szegélyezik. Éttermeiben a pisztráng a Nidelva folyóból - a helyiek kedvenc nyári kajakozó helyéről - származik.

Tavaly a város turistairodája, a Visit Trondheim mintegy 100 ezer látogatót regisztrált, de azt, hogy pontosan hány volt köztük a zarándok, nehéz megmondani. "A székesegyházunk Skandinávia, de talán egész Észak-Európa legnépszerűbb zarándokhelye" - állítja Randi Haugen, a Szent Olaf Fesztivál igazgatója.  

Az idei rendezvény július 28-án kezdődött - több száz ember vonult végig a városon zászlókat lengetve, dobokat verve, a viking időket idéző páncélban. A székesegyház körül pedig történelmi piac működött vásári csepűrágókkal. 

A fesztivál növekvő népszerűsége az istentiszteletekkel párhuzamosan zajló tíznapos, és a helybéliek által szívesen látogatott művészeti programnak is köszönhető. Nemcsak a művészetre kíváncsiak száma nő azonban folyamatosan, hanem a legodaadóbb zarándokoké is, azoké, akik legalább 100 kilométert gyalogolnak, hogy eljussanak Trondheimbe. Az Országos Zarándoklati Központ tavaly 320 igazolást állított ki, több mint a dupláját a 2010-es mennyiségnek. Az idén a zarándokok között van egy 200 fős spanyol csoport, amely 300 kilométert tett meg gyalog, és amelynek tagjai között 9 és 82 éves is található.

A 67 éves Inga Juul és Inger Nore Rauan egy Oslóból indult csoporttal érkezett. "Harmincnyolc napot gyalogoltunk, pedig mindketten nagymamák vagyunk" - közölték egyszerre. 2002-ben Márta Lujza hercegnő, az uralkodó lánya 50 kilométeres zarándoklatot tett Trondheimbe leendő férjével, Ari Behnnel.

A hosszú gyaloglásra vállalkozók számának gyarapodása annak is köszönhető, hogy a norvég kormány jelentős összeget fordított menedékházak építésére, s a Trondheimet Norvégia, Svédország és Dánia távoli vidékeivel összekötő Szent Olaf utak fejlesztésére.
Randi Haugen szerint azonban nemcsak zarándokok keresik fel nagy számban Trondheimet, hanem a természet szerelmesei is. "A belső gyökerek, vagy értékek megtalálásának egy módja lehet az is, ha valaki a norvég erdőket járja" - mondta.

Penelope Denu, a Kulturális Útvonalak Európai Intézete nevű luxembourgi nonprofit szervezet igazgatója szerint egyre több turista keres fel félreeső helyeken lévő kulturális emlékeket. "Nehéz megmondani, hányan érkeznek vallási célzattal, de tény, hogy sokan keresnek valamit, ami segít nekik kiszakadni stresszel teli mindennapjaikból" - mondta.

Az Európai Unió is felismerte ezt a trendet, és vállalata, hogy 2012-ben 1,2 millió eurót fordít kulturális útvonalak fejlesztésére.