Tovább tart az extrém szárazság
Több mint tíz hónapja küzd átlagon aluli csapadékmennyiséggel Szlovákia. Az év eleje óta több meteorológiai állomáson a megszokott csapadék felét sem mérték, ami a tartósan magas párolgással párosulva extrém talajszárazsághoz vezetett. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adatai szerint az aszály már nemcsak a leköszönő betakarítási szezont, hanem az őszi vetéseket is súlyosan veszélyezteti.
A csapadékhiányos időszak lassan tíz és fél hónapja tart, ami az egész ország területén drámai nyomokat hagyott. Az év első kilenc hónapjában Szlovákia legszárazabb vidékein kétszáz milliméternél is kevesebb eső esett. Különösen riasztó a helyzet Ógyallán, ahol januártól szeptember végéig mindössze 175 milliméter csapadékot regisztráltak.
Ahhoz, hogy az éves mennyiség legalább a sokéves átlagot elérje, október és december között további 395 milliméternek kellene hullnia. A meteorológusok azonban figyelmeztetnek: klimatológiai szempontból most az év azon szakasza következik, amelyet természetes módon is alacsony havi csapadékösszegek jellemeznek, így a hiány pótlása szinte lehetetlen.
A területi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy Nyugat-Szlovákia szinte egészén, Közép-Szlovákia déli sávjában, valamint Kelet-Szlovákia délebbi fekvésű részein mindössze 200 és 300 milliméter közötti értéket mértek kilenc hónap alatt. Az ország északi felében ugyan némileg jobb a helyzet a 301 és 500 milliméter közötti hozamokkal, de a hidrometeorológiai intézet szerint az egyenleg ott is kifejezetten kedvezőtlen. Beszédes adat, hogy az északi Erdőkúton mért 565 milliméternyi csapadék ellenére az év végéig még további 619 milliméterre lenne szükség a hosszú távú éves átlag eléréséhez.
A tartós esőhiány egyenes következménye a rendkívül súlyos talajszárazság. Tavasszal a jelentős, helyenként extrém aszály elsősorban Szlovákia északi felét sújtotta, ahol hatvan–száz napig is eltartott. A nyári hónapokban a szárazság súlypontja fokozatosan áthelyeződött a nyugati és a keleti országrészekre.
A Duna menti alföldön és a Kelet-szlovákiai alföldön nyolcvan–száz napon át pusztított az extrém aszály, míg Kelet-Szlovákia több pontján a rendkívüli szárazság több mint százötven napig állandósult.
Az intézet szakértői rámutattak, hogy a hosszan tartó szárazság nemcsak a most véget érő mezőgazdasági szezont befolyásolta negatívan, hanem a jövő évi termésre is rányomja a bélyegét, hiszen a jelenlegi csapadékhiányos körülmények drasztikusan nehezítik az őszi vetésű növények fejlődését és kelését.
A gazdák kilátásait tovább rontja az előrejelzés is: a meteorológusok szerint a következő tíz napban sem várható számottevő eső, így a talajszárazság további romlására és az aszály elmélyülésére kell felkészülni.
