Történelmi egyezmény Vatikán és Azerbajdzsán között

Claudio Gugerotti, az azerbajdzsáni pápai nuncius úgy nyilatkozott a CNA-nak: a katolikusokkal eddig is jól bántak Azerbajdzsánban, de most már védelmük is van. Az egyezmény biztos jogi helyzetet teremt, hivatalosan is elismerve a katolikus egyházat és a vallásszabadságot.

Dominique Mamberti érsek, aki a Vatikán államközi kapcsolataiért felelős, azt mondta: az egyezmény a vallási kisebbségek elismerésének bizonyítéka egy muszlim többségű ország részéről, továbbá útmutató arra nézve, hogy miként tudnak együtt élni muzulmánok és keresztények.

A kaukázusi köztársaság 1991-ben nyerte el a Szovjetuniótól való függetlenségét. Bár az állam hivatalosan szekuláris, a lakosság 99 százaléka muzulmán. A katolikusok száma összesen négyszáz. Gugerotti szerint az egyezmény által a katolikus intézmények nagyobb elismerésnek és biztonságnak örvendenek; és könnyeben szerezhetnek majd vízumot a papok, szerzetesek. Az egyezmény igazi értéke azonban szimbolikus jelentőségében rejlik. Gugerotti szerint az mintául szolgálat más muszlim országok számára is.

Az ország és a Vatikán közti kapcsolatok fellendülése II. János Pál 2002-es látogatására vezethetőek vissza. Az akkori elnök földet adományozott az egyháznak, hogy hetven év után először építsenek egy plébániatemplomot. A kész templomot 2007-ben Tarcisio Bertone vatikáni államtitkár nyitotta meg – írja a CNA.