2017. február 5., 08:51

Toleránsabbak vagyunk a szélsőséggel szemben

POZSONY. Szlovákia lakossága toleránsabbá vált a radikális nézetekkel szemben, illetve nő azon emberek száma, akiknek nem okoz gondot szélsőséges véleményük nyilvános prezentálása. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársai erre a jelenségre az Nemzetközi Társadalmi Kutatási Program eredményeinek ismertetésekor mutattak rá.
201702041336510.RADIKALIZMUS_1-2.jpg

A Nemzetközi Társadalmi Kutatási Programnak (International Social Survey Programme, ISSP) 2016-ban részét képezte egy, A kormányzat szerepe elnevezésű tematikus blokk. Az így szerzett megállapítások lehetővé tették a 2008-as esztendőben tapasztalt állapotokkal való összehasonlítást, amikor is a kutatás a mostaniéval azonos témakörök köré összpontosult. Ennek megfelelően nyolc év elteltével ismételten feltettek két kérdést, amely emberek azon csoportját célozta meg, akik szélsőséges nézeteken vallanak és a kormányt forradalom útján kívánják megdönteni.

„A felmérésben a válaszadók arra feleltek, hogy megengedhető-e az efféle radikálisok köztéri, nyilvános gyülekezése, ahol aztán elmondhatják véleményüket, illetve megengedhető-e, hogy olyan könyveket publikáljanak, amelyekben eszméiket propagálnák” – mondta el Miloslav Bahna, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének (SÚ SAV) munkatársa.

Míg 2008-ban a megkérdezettek csupán 38,2 százaléka engedélyezte volna inkább vagy bizonyosan ezeknek a személyeknek a nyilvános gyülekezését, addig tavaly már 60,8 százalékuk nyilatkozott így – mondta el Bahna. „Hasonlóképpen, a szélsőséges nézeteket propagáló könyvek kiadását 2008-ban inkább vagy bizonyosan a megkérdezettek 40,7 százaléka engedte volna meg, de 2016-ban az így vélekedők számaránya már elérte a 61,2 százalékot” – mutatott rá a szociológus.

A szélsőséges nézeteket valló radikális erők köztéri gyülekezésére, eszméik nyilvános propagálására rábólintók között túlnyomó többségben alapfokú végzettséggel rendelkezőket, illetve a Mi Szlovákiánk Néppárt (¼SNS) szavazóit találjuk. A radikális eszmék nyilvános prezentációjának korlátozása mellett ritkábban felszólalók közé sorolható a Család Vagyunk (Sme rodina) szavazóinak egy része is. „Ezzel szemben az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szavazói a szélsőségeseket korlátozni vágyók között említhetőek” – mondta a szociológus.

Az elemzésből továbbá az is kiderült, hogy a nyilvános radikalizmust és extrémizmust megtűrők egy jelentős hányadát olyan személyek képezik, akiknek meggyőződése, hogy a politikusok korruptak. „Mindazon megkérdezettek 49,5 százaléka, akik a tavalyi felmérésben úgy nyilatkoztak, hogy csaknem az összes politikus kezéhez korrupció tapad, egészen biztosan megengedné a radikálisok gyülekezését" – mutatott rá az összefüggésekre a szakember.

Az ISSP közvélemény-kutatásának egyik része a politikusok és az állami hivatalnokok korrupciós hajlamának társadalmi megítélésével foglalkozott. A válaszadók 58,7 százaléka vélte úgy, hogy számos vagy a legtöbb politikus korrupció által érintett. Közülük 21,5 százalék gondolta úgy, hogy ez csaknem az összes, míg 37,2 százalékuk úgy, hogy számos politikus esetében igaz.

Ezen témakör tekintetében a lakosság 2016-os véleménye szinte azonos a 2008-aséval. „2008-ban a politikusok közül sokakat vagy csaknem mindenkit a lakosság 55,8 százaléka kötött össze a korrupció fogalmával. A jelenlegi 3 százalékos eltérés 1150 fős minta esetében többé-kevésbé stabilitásra, konstans véleményre utal” – mondta Bahna.

Hasonló a helyzet az állami hivatalnokok korrumpáltságának megítélése kérdésében is, ahol szintén állandósulni látszik a kritikus szemléletmód. „2008-ban az állami hivatalnokok közül sokakat vagy csaknem mindenkit a lakosság 53,7 százaléka kötött össze a korrupció fogalmával, míg 2016-ban 50,1 százalékos volt az így vélekedők aránya” – mutatott rá az SAV szociológusa.

A politikusok, állami hivatalnokok korrumpáltságának relatíve állandósuló megítélésével meglehetősen ellentétes a korrupciós tevékenységgel kapcsolatos személyes lakossági tapasztalatok aránya. „Míg 2008-ban a megkérdezettek 38,7 százaléka vallotta, hogy nincs a korrupcióval kapcsolatos személyes tapasztalata, addig a 2016-os felmérésben résztvevők már egészen 56,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személy szerint még nem találkozott kenőpénzzel” – mondta el Bahna.

A közvélemény-kutatásra 2016. október 13-a és november 28-a között, 1150 felnőtt személy megkérdezésével, rétegzett véletlenszerű mintavétel módszerének alkalmazása mellett kerítettek sort.

Megosztás