Tokaji-névvita – Ismét bíróságra kerülhet az ügy
BUDAPEST. Szlovákiában elsősorban belföldön forgalmazzák az ottani előállítású tokaji borokat, később azonban a külpiacokon megzavarhatják a magyar borértékesítést.
Bizonytalan jogi helyzethez vezet, hogy az uniós eredetvédelmi rendszerben a Tokaj elnevezés alatt két különböző borvidékről két eltérő termékleírás is szerepelhet: a Szlovákia által javasolt, valamint az annál jóval szigorúbb előírásokon alapuló magyar – hangzott el a Kossuth Rádióban.
Az illetékes uniós testület előtt jelenleg az úgynevezett írásbeli eljárás van folyamatban, miután Magyarország fellebbezett a törvényszék tavaly novemberi döntése ellen. A luxemburgi Európai Bíróság akkor úgy határozott, hogy Szlovákia továbbra is használhatja a Tokaj bortermelő körzet megnevezést. Ám mivel a testület csupán az unió elektronikus nyilvántartásával kapcsolatos bejegyzésről döntött, a Tokaj eredetjelölést érintő magyar-szlovák vitát érdemben még nem zárták le Brüsszelben.
Meg kell védeni ezt a hungarikumot – mondta a Hajnal-táj adásában Kalocsai László, az egyik tokaj-hegyaljai pincészet birtokigazgatója. Kijelentette: a Tokaji márkanév Magyarország egyik vezető márkája kell legyen, fontos, hogy szigorú szabályozás határozza meg: mire lehessen használni az elnevezést.
Tokaji márkanéven már több ország próbált bort forgalomba hozni a piacon, de azoknak a kísérleteknek többnyire sikerült gátat szabni. Szlovákiával évek óta folyik a vita a névhasználatról. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke felidézte: 2004-ben mindkét fél aláírt egy megállapodást, azt azonban Szlovákia a mai napig nem tartja be.
Az európai közösség azt szerette volna elérni, hogy 2011-ig – ameddig be kellett adni a termékleírásokat – jöjjön létre egy határon átnyúló közös borvidék, valamint egységes termékleírást nyújtsanak be az érintettek. Szlovákia azonban 2009-ben közölte: nem kívánja sem a közös termékleírást, sem az egységes borvidéket – magyarázta a hegyközségi tanács elnöke. A két fél így elkészítette a saját termékleírását, így az Európai Uniónak kell döntést hoznia. „Amennyiben ez számunkra nem megfelelő lesz, Magyarországnak ismét bírósághoz kell fordulnia – mondta Marcinkó Ferenc emlékeztetve rá: a korábbi eljárás megindítását a Szlovákia által alkalmazott borvidéki megnevezés indokolta.
Szerinte Magyarországnak most is lenne jogalapja szigorúbban fellépni a szlovák termelőkkel szemben, hiszen csak a „Tokaj szót tüntetik fel a palackokon, öles betűkkel”, minden más megnevezés jóval kisebb betűméretben szerepel, „amihez egyáltalán nincs joguk”.
A problémát az okozza, hogy Szlovákia jóval nagyobb területen kívánja használni a márkanevet, mint amekkorát a trianoni békeszerződéskor elcsatoltak és ami a 2004-es megállapodásban szerepel.
Szlovákiában elsősorban belföldön forgalmazzák az ottani előállítású tokaji borokat, később azonban a külpiacokon zavarhatják a magyar borértékesítést, versenyhátrányba kerülhetnek a magyar termelők és csorbulhat a tokaji bor nemzetközi hírneve.
Az illetékes uniós testület előtt jelenleg az úgynevezett írásbeli eljárás van folyamatban, miután Magyarország fellebbezett a törvényszék tavaly novemberi döntése ellen. A luxemburgi Európai Bíróság akkor úgy határozott, hogy Szlovákia továbbra is használhatja a Tokaj bortermelő körzet megnevezést. Ám mivel a testület csupán az unió elektronikus nyilvántartásával kapcsolatos bejegyzésről döntött, a Tokaj eredetjelölést érintő magyar-szlovák vitát érdemben még nem zárták le Brüsszelben.
Meg kell védeni ezt a hungarikumot – mondta a Hajnal-táj adásában Kalocsai László, az egyik tokaj-hegyaljai pincészet birtokigazgatója. Kijelentette: a Tokaji márkanév Magyarország egyik vezető márkája kell legyen, fontos, hogy szigorú szabályozás határozza meg: mire lehessen használni az elnevezést.
Tokaji márkanéven már több ország próbált bort forgalomba hozni a piacon, de azoknak a kísérleteknek többnyire sikerült gátat szabni. Szlovákiával évek óta folyik a vita a névhasználatról. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke felidézte: 2004-ben mindkét fél aláírt egy megállapodást, azt azonban Szlovákia a mai napig nem tartja be.
Az európai közösség azt szerette volna elérni, hogy 2011-ig – ameddig be kellett adni a termékleírásokat – jöjjön létre egy határon átnyúló közös borvidék, valamint egységes termékleírást nyújtsanak be az érintettek. Szlovákia azonban 2009-ben közölte: nem kívánja sem a közös termékleírást, sem az egységes borvidéket – magyarázta a hegyközségi tanács elnöke. A két fél így elkészítette a saját termékleírását, így az Európai Uniónak kell döntést hoznia. „Amennyiben ez számunkra nem megfelelő lesz, Magyarországnak ismét bírósághoz kell fordulnia – mondta Marcinkó Ferenc emlékeztetve rá: a korábbi eljárás megindítását a Szlovákia által alkalmazott borvidéki megnevezés indokolta.
Szerinte Magyarországnak most is lenne jogalapja szigorúbban fellépni a szlovák termelőkkel szemben, hiszen csak a „Tokaj szót tüntetik fel a palackokon, öles betűkkel”, minden más megnevezés jóval kisebb betűméretben szerepel, „amihez egyáltalán nincs joguk”.
A problémát az okozza, hogy Szlovákia jóval nagyobb területen kívánja használni a márkanevet, mint amekkorát a trianoni békeszerződéskor elcsatoltak és ami a 2004-es megállapodásban szerepel.
Szlovákiában elsősorban belföldön forgalmazzák az ottani előállítású tokaji borokat, később azonban a külpiacokon zavarhatják a magyar borértékesítést, versenyhátrányba kerülhetnek a magyar termelők és csorbulhat a tokaji bor nemzetközi hírneve.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió