Több mint 400-an haltak meg az Irakban és Iránban történt földrengésben

A halálos áldozatok száma 407, mintegy 6700 ember sérült meg - jelentette hétfőn az AP amerikai hírügynökség az iráni hatóságok tájékoztatására hivatkozva.   

Az amerikai földtani intézet (USGS) mérése szerint a rengés epicentruma Halabdzsa iraki várostól 31 kilométerre volt, s fészke kicsinek számító 23 kilométeres mélységben volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy nagy pusztítást okozzon. A földmozgást még a Földközi-tenger partján is érezni lehetett. Több mint száz utórengés történt, köztük több meghaladta a 4-es erősséget.   

A katasztrófa leginkább Irán észak-nyugati részét, Kermánsáh tartományt sújtotta, a legnagyobb kárt elszenvedő város Szárpuli Záháb, de további 13 iráni tartományban is érezték hatását. Az országban az eddigi jelentések szerint 328-an haltak meg, és 3950 a sérültek száma.   

Haszan Róháni elnök közleményében felszólította e tartományok mentésért felelős szerveit, hogy teljes mértékben működjenek együtt és minden lehetséges kapacitást felhasználva segítsenek a bajbajutottakon. Kermánsáhban a lakosság nagy része a mezőgazdaságból és az állattartásból él, és vályogházban lakik.   

A rengés földcsuszamlásokat is előidézett Iránban, amelyek nehezítik a mentést - jelentette az iráni állami tévé. Több mint 70 ezer embernek kell szükségszállásra költöznie - közölte az iráni vörös félhold.   

Gary Lewis, az ENSZ iráni koordinátora hétfői Twitter-bejegyzésében kifejezte részvétét a földrengés áldozatainak és hozzátartozóinak, és felajánlotta a világszervezet segítségét.   

Hétfőn két részvétnyilvánító üzenetet küldött államtitkárságán keresztül Ferenc pápa. "Õszentsége a vigasz és az erő isteni áldását kéri a sérültekre, illetve a mentésben és helyreállítási erőfeszítésekben részt vevő sürgősségi és polgári hatóságokra" - idézte a szentszéki államtitkár a katolikus egyházfőt.   

Irakban az északi, főleg kurdok lakta régiót sújtotta a rengés, azon belül főleg Darbandihán, Halabdzsa, Erbíl és Duhok városokat. Legkevesebb nyolcan haltak meg, a sérültek számát pedig 535-re tette az iraki egészségügyi minisztérium. Sok lakos a szabadban töltötte az éjszakát mindkét országban a további rengésektől való félelmében.   

A földrengés ezenkívül jelentős károkat okozott a Tigris egyik mellékfolyójának, az iraki főváros, Bagdad közeléből egészen a középnyugat-iráni Hamadán tartományig terjedő Dijála-folyó egyik gátjának. Mind vízszintes, mind függőleges irányban láthatóak repedések a gáton, amelynek egyes részei megsüllyedtek.

Hétfőre virradóra a világ más tájain is rázkódott a föld. Japántól 351 kilométerre egy 5,8-as erejű földrengést, míg Costa Rica partjaitól 16 kilométere egy 6,5-ös erősségű földmozgást mértek. Japánban nem okozott károkat a földrengés. Costa Rica esetében egyelőre nem tudni, hogy voltak-e komolyabb károk, de cunamiriadót nem rendeltek el.

Törökország segítséget küld a vasárnapi földrengés iraki áldozatainak

A török katasztrófavédelem (AFAD) szervezésében mentőegység indult hétfőn Ankarából katonai teherszállító repülőgéppel az északkelet-iraki Szuleimáníjába, hogy segítsen a vasárnapi földrengés áldozatainak - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Mehmet Güllüoglu, az AFAD elnöke, az etimesguti katonai repülőtéren úgy nyilatkozott: a 25 fős mentőegység hatvan sátrat és háromszáz takarót is visz a károsultak megsegítésére. Güllüoglu egyúttal elmondta: folyamatosan egyeztetnek a bagdadi kormánnyal, továbbá az iraki Vörösfélholddal, s a török mentőcsapat az ő kéréseiknek megfelelően vesz majd részt a mentési munkálatokban. Irán részéről egyelőre nem érkezett segítségkérés a török hatóságokhoz - tette hozzá.   

Recep Akdag török miniszterelnök-helyettes hétfőn Twitter-üzenetben közölte: a katasztrófavédelem Van, illetve Diyarbakir tartományi igazgatóságai további 44 embert és 8 járművet szárazföldi úton küldenek a haburi határátkelőn keresztül az észak-iraki térségbe. Az AFAD-szállítmányok összesen 2 ezer sátrat és 4 ezer takarót tartalmaznak majd. Ezen felül a török Vörösfélhold még 3 ezer sátrat, 10 ezer takarót, 3 ezer hősugárzót, 10 ezer ágyat és egy élelmiszer-szállító kamiont küldött a helyszínre - írta Akdag.

Ankara és az észak-iraki kurd vezetés korábbi baráti viszonya az észak-iraki kurdok szeptember 25-i függetlenségi népszavazása miatt az utóbbi hónapokban erősen megromlott. Törökország azonban a földrengésre tekintettel állítólag félretette a köztük feszülő ellentétet.   

A kurd függetlenségi referendumon a résztvevők mintegy 92 százaléka az Iraktól való elszakadásra voksolt. Törökország válaszul szeptember vége óta nem közlekedtet repülőjáratokat Erbílbe és Szuleimáníjába, október közepén pedig lezárta légterét a kurd régióba tartó és az onnan induló repülőgépek előtt. Ankara azért sújtja szankciókkal a kurd térséget, mert attól tart, hogy Észak-Irak esetleges önállósága felerősítené a Törökországban élő több mint tízmilliós kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.