Times: ultimátumot terveznek EU-tagállamok Magyarországhoz és Lengyelországhoz

A brit lap online kiadásán kedden megjelent cikk név nélkül idéz egy magas rangú diplomáciai forrást, aki a hat alapító tagállam egyikét képviseli. A The Times idézete szerint a diplomata azt mondta, hogy a két országnak "választania kell: vagy részesei az európai rendszernek, vagy nem". Az EU-t nem lehet zsarolni, az egységnek ára van - tette hozzá.

Az idézett diplomata közölte: az EU bízik abban, hogy az Európai Unió bírósága jóváhagyja a kvótarendszert, és akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is tartania kell magát a döntéshez, ellenkező esetben "pénzügyi és politikai következményekkel egyaránt számolniuk kell". "Nincs többé kimaradási lehetőség, nincs többé olyan, hogy egyik lábunk bent, a másik kint. Ebben nagyon kemények leszünk" - idézi a diplomatát a brit lap.

A The Times értesülése szerint a többi EU-tagállam ősszel készül erőteljesen felvetni az egység kérdését a két országnál, akkor, amikor már javában tartanak Nagy-Britanniával a kilépési tárgyalások.

Völner Pál: a brüsszeli csúcsvezetők renitensként kezelik Magyarországot

Renitensként kezelik és a "büntetőpadra" akarják ültetni Magyarországot a keménykedő brüsszeli csúcsvezetők - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a The Times című konzervatív brit napilapban kedden megjelent írásra reagálva.

Völner Pál emlékeztetett: a magyar kormány 2015 decemberében az Európai Unió Bíróságához fordult, és kérte a menedékkérők áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, Magyarország ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban. Hasonló beadvánnyal fordult a bírósághoz Szlovákia, majd Lengyelország is csatlakozott.

Az államtitkár az MTI-nek elmondta, súlyosan sértik az Európai Unió Bíróságának függetlenségét az olyan kijelentések, amelyeket a brit lap cikkében is olvasni lehet.

Felmerül a gyanú, hogy a testületet így akarják "belerángatni a migránsbizniszbe" - fogalmazott.

Az államtitkár szerint a nyílt politikai nyomásgyakorlás abból is látszik, hogy a keresetet Magyarország és Szlovákia adta be, miközben a cikkben csak az előbbit és Lengyelországot említik, miközben az utóbbi mint beavatkozó szerepel a perben.

Hozzátette, hogy az Ausztriát sem említik, amely ugyan aláírta a kötelező kvótát, de később jelezte, nem hajlandó befogadni a menekülteket.

Völner Pál emlékeztetett, május 10-én lesz a tárgyalás az Európai Unió Bíróságán a menedékkérők áttelepítését célzó uniós program ellen benyújtott magyar és szlovák keresetről. Az ítéletet nem a tárgyalás napján, hanem később, írásban hirdetik ki.

Alapjogokért Központ: jogilag értelmezhetetlen a fenyegetés

Jogilag értelmezhetetlen, ha egy tagállamot azzal fenyegetnek, hogy kiteszik az Európai Unióból - mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kedden az M1 aktuális csatornán.

Az elemzőt azzal kapcsolatban kérdezték a műsorban, hogy a The Times című konzervatív brit napilapban kedden - saját forrásra hivatkozva - azt írta, Franciaország, Németország és 21 más EU-tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a migránsok rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból.

Kovács István szerint nem létezik olyan uniós eljárás, amellyel ki lehetne zárni a tagállamokat a szervezetből. "Az én legjobb tudomásom szerint soha nem is merült fel ilyen eljárás az Európai Unió fejlődése során" - fogalmazott.

Megjegyezte, politikailag is abszurd a téma, hiszen a unió történelmében először fordul elő, hogy egy tagállam kilép a szervezetből, így arról beszélni, hogy kizárnak tagállamokat, nem ésszerű és gyengíti az egységet.