Tévhitek az antioxidánsokról

A szabadgyökök megjelenése a szervezetben természetes folyamat, ugyanis a szabadgyököknek létezik egy védőmechanizmusa, melynek az a lényege, hogy védelmet nyújt a szervezetet támadó káros mikroorganizmusok ellen. Azonban a szabadgyökök elszaporodásával pont az ellentettjére fordul a dolog és károsan befolyásolják a sejtek működését, és elősegíti a sejtek öregedési folyamatának beindulását. Ha túlságosan sok a szabadgyök szervezetünkben, akkor károsíthatják a géneket, aktivizálhatják a rossz gének működését. Mivel a gének az információhordozók, melyek alapján működik a testünk, ezért a szabadgyökök alapvetően befolyásolják létünket.

A túlzott szabadgyökképződés oka lehet az immunrendszer legyengülése, a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, vagy gyulladásos folyamatok megléte. Elszaporodása súlyos betegségeket okozhat, idegrendszeri problémákat, érrendszeri problémákat, betegségeket, daganatos megbetegedéseket. Az egyik gyakori tévképzet, hogy az antioxidáns tulajdonképpen mindezen veszélyektől megvéd. Meggyógyítja a rákot, megelőzi az öregedést, helyreállítja és megerősíti az immunrendszert. Miközben többségünk azt hiszi, tudja mire jók az antioxidánsok, csak kevesen vannak tisztában azzal, hogy mik is azok valójában.

Az élelmiszergyártók ezt pontosan tudják, és ezen nem is akarnak változtatni, hiszen örök sláger, hogy minél kevesebbet tudunk valamiről, annál könnyebben "bevesszük" a reklámszlogeneket. Kétségtelen, hogy az antioxidánsok jót tesznek nekünk. Jótékony hatásuk maximális kihasználása érdekében azonban le kell számolni néhány téves feltevéssel.

1. tévhit: A szabadgyököket el kell pusztítani 

A szabadgyökök az alapvető anyagcsere folyamat melléktermékeiként rendkívül fontosak az élethez. Az immunsejtek például szabadgyökökkel bombázzák a betolakodó baktériumokat, és így pusztítják el azokat. A szabadgyökök tehát fontos részei a szervezet védelmi rendszerének, de ügyelni kell rá hogy  egészségtelen életvitel miatt ne szaporodjanak a kelleténél jobban.  A környezetszennyezés, a dohányfüst és a túlzott napfénybehatás ammyira felfokozhatja a szabadgyökök képződését, hogy az antioxidáns védelem végül nem bír velük, és sebezhetővé válunk a sejtkárosodással és a betegségekkel szemben. Mi a teendő? Amennyiben felhagytunk az olyan káros szokásokkal, mint a dohányzás vagy a túlzásba vitt napozás, támaszkodjunk az étrendünkre. Ha valaki sokféle zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, étrendje természetesen gazdag antioxidánsokban.

2. tévhit: Minden antioxidáns egyenlő

Gyakorlatilag antioxidánsnak minősül minden molekula, amely az oxidáció ellen védelmet nyújt. Ne gondoljuk azonban, hogy az antioxidánsok egyformán hatnak. Nem lehet például C-vitaminnal ellensúlyozni a kevés E-vitamint fogyasztást. Az antioxidánsok olyanok, mint egy jól szervezett hadsereg: mindenkinek megvan a maga feladata, és a maga nemében mindegyik nélkülözhetetlen. Mi a teendő? Nézzünk szét a zöldségesnél! Minél változatosabb zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk, annál nagyobb DNS-védelemmel fogunk rendelkezni.

3. tévhit: Az összes antioxidáns gyümölcsökből és zöldségekből származik

A növények tele vannak antioxidánsokkal, mert kártevőik és az UV sugárzás elleni védelemként nagy mennyiségben termelik ezeket az anyagokat. A finomított gabonák nem megfelelőek, mert a kezelés megfosztja őket a jótékony antioxidánsaiktól. Azonban még a hús, a tejtermékek és a tojás is tartalmaznak valamennyi antioxidánst, valószínűleg azért, mert az állatok tápanyagokban gazdag növényekkel táplálkoznak. Mi a teendő? Fogyasszunk rendszeresen teljes kiőrlésű gabonát, babféléket, dióféléket és olajos magvakat. Ha állati eredetű terméket választunk, bizonyosodjunk meg arról, hogy nem tápon nevelt, hanem növényen tartott állatból származik.

4. tévhit: az antioxidánsokkal megerősített élelmiszerek egészségesebbek 

Az élelmiszergyártók azonnal lecsaptak az A betűs szóra, és már az üdítőből is lehet kapni antioxidánssal dúsított változatot. Ha valaki feldolgozott élelmiszerekből akarja fedezni antioxidáns bevitelét, meglepetés fogja érni: a feldolgozott élelmiszerek általában csak egy-két fajta antioxidánst tartalmaznak, vagyis ha nincs meg a változatosság, nincs értelme a pótlásnak. Mi a teendő? Ne higgyünk a reklámoknak. Nincs bizonyíték arra, hogy a csomagolt termékek ugyanolyan egészségesek lennének, mint a friss élelmiszerek. Figyeljük az összetevőket: ha az élelmiszer sok növényi alapanyagot tartalmaz, valószínűleg antioxidánsokban is gazdag.

5. tévhit: Ha valaki edz és étrendi kiegészítőket is szed, szuper-egészséges lesz 

A testmozgás több oxidációt és nagyobb mennyiségű szabadgyök felszabadulását eredményezi. Ez nem rossz dolog. Mivel a szabadgyök képződés a testmozgásra adott természetes reakció, az edzés után közvetlenül bevett antioxidáns kiegészítő gátolhatja az edzésre adott természetes és jótékony reakciót. Mi a teendő? Ha valaki fogyókúrás céllal edz, az antioxidánsokat friss élelmiszerekből érdemes bevinnie, nem pedig antioxidáns tartalmú kiegészítőkből. Ha az antioxidánsokról van szó, nem feltétlenül igaz a mondás, hogy minél több, annál jobb.

A legfontosabb antioxidánsok a következők:
- C-vitamin
- E-vitamin
- Béta-karotin
- Lutein
- Likopin
- Bioflavonoidok
- Szelén

A flavonoidok immunerősítő, gyulladáscsökkentő, hatással rendelkeznek, ezenkívül daganatos betegségek esetén gátolják a daganatok növekedését, az allergia kialakulásának esélyét csökkentik és még sorolhatnánk jótékony hatásait. 

Egy egészségesen táplálkozó embernek legalább napi 600 gramm zöldséget, gyümölcsöt kell elfogyasztania, ahhoz, hogy megfelelő antioxidáns szintet fenntartsa.  A vörösbornak is antioxidáns hatása van azonban a napi 2 dl-nél nem szabad többet fogyasztani belőle. Még a csokoládé is lehet bizonyos határokon belül - heti 20gram - egészséges, antioxidáns hatású.