Tények és tévhitek a naptejekről
Már javában tombol a nyár, és ilyenkor a lubickolás mellett a napozás is hódít. Bár évtizedek óta divatos a napbarnította bőr, mégis számos tévhit és mítosz maradt a köztudatban a napozással és a napvédő termékekkel kapcsolatban. Eva Soósová bőrgyógyászt a fizikai és kémiai fényvédők közti különbségekről is kérdeztük.
Mi a különbség a fizikai és kémiai fényvédők között?
A fizikai fényvédők egy mechanikai réteget képeznek a bőrre, ami nem engedi át a napsugarakat. Ezeket inkább ajánlják gyerekeknek, mert a kémiai fényvédőkkel ellentétben nem szívódnak fel, és emellett nem allergizálnak.
Igaz az, hogy károsak lehetnek a naptejek egyes összetevői az egészségre?
Igen, egyes összetevők károsak lehetnek, mivel muszáj őket tartósítani, illetve bizonyos naptejek tartalmaznak parfümöt is, hogy illatuk legyen, ami szintén árthat az egészségünknek.
Kisbabák esetében is kell naptejet használni?
Igen, esetükben a kimondottan nekik gyártott készítmények használata ajánlott.
Érzékeny bőrű emberek számára inkább a naptej vagy a napolaj használatát ajánlják a szakemberek?
Az érzékeny bőrű emberek is használhatják mindkettőt. Nem számít, hogy naptejet vagy napolajat használnak, az a fontos, hogy a kifejezetten az ő számukra gyártott készítményeket alkalmazzák, valamint, hogy megtalálják a nekik legjobban megfelelő faktorszámot.
Valóban igaz az, hogy a vízálló naptejeket nem szükséges újrakenni vízben tartózkodás után?
Nem igaz, újra kell kenni. Teljesen vízálló naptej nincs, így miután kijöttünk a vízből, mindenképpen ajánlott ismételeten bekenni magunkat, miután megszáradtunk, ha el szeretnénk kerülni a leégést.
Nem elég csak a faktorszámot megnézni?
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy pusztán a faktorszám alapján választanak maguknak fényvédőt. Viszont ez önmagában egyáltalán nem elég. Ahhoz, hogy biztosak legyünk benne, hogy a nekünk legjobban megfelelő készítményt vettük le az üzletben a polcról, elengedhetetlenül fontos tisztában lennünk a saját bőrtípusunkkal.
Habár ma már sokféle módon csoportosítják a különböző bőrtípusokat, ám ha figyelmesen elolvassuk az alábbi leegyszerűsített táblázatot, az alapján nagyjából be fogjuk tudni lőni, hogy a mi bőrünk melyik kategóriába passzol bele leginkább.
Miután sikerült megtalálni a ránk leginkább illő típust, érdemes rajta elgondolkodnunk, hogy körülbelül mennyi idő alatt égünk le. Ugyanis ennek segítségével meg tudjuk állapítani, milyen faktorszámú terméket érdemes választani.
Na de mi is az a faktorszám?
A faktorszám adja meg, hogy hányszor hosszabb ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül, mintha nem használtunk volna fényvédőt. Magyarán, ha naptej nélkül fél óra alatt égünk le, akkor egy 20-as faktorszámú naptejjel 30x20, vagyis 600 percig lehetünk a napon.
A faktorszámot egyébként SPF-fel szokták rövidíteni (jelentése: Sun Protection Factor). Ha valaki véletlenül azt gondolná, hogy a bőrtípusának és a leégési idejének az ismerete elegendő ahhoz, hogy ki tudja választani a neki legmegfelelőbb naptejet, az téved. Nagyon fontos ugyanis tájékozódnunk arról, hogy azon a területen, ahová megyünk, milyen mértékű az aktuális UV-sugárzás. Minél magasabb, annál nagyobb faktorszámú naptejre van szükségünk.
Kiemelten fontos, hogy olyan terméket alkalmazzunk, amely nemcsak az UV-B, de az UV-A sugárzás ellen is véd. Ennek azért van olyan nagy jelentősége, mert a naptejek és napolajak faktorszáma csupán arra vonatkozik, hogy mennyire véd az adott termék az UV-B sugárzás ellen, mivel a barnulást és a leégést ez okozza. És bár az UV-A-tól nem barnulunk le, azonban ez öregíti a bőrt, és azáltal, hogy károsítja a DNS-t, akár bőrrákot is eredményezhet, ha nem védekezünk ellene megfelelően.
A szerző a Pro Media Alapítvány újságíróutánpótlás-képzésének gyakornoka
