2017. március 4., 14:09

Tartósan csökken a bűncselekmények száma

POZSONY. A jogszabályi intézkedéseknek, a rendőrség tevékenységének, de az olyan tényezőknek köszönhetően is, mint az életszínvonal emelkedése vagy, hogy az emberek a különféle kamera- és vagyonvédelmi rendszerek révén hatékonyabban képesek megvédeni tulajdonukat, Szlovákiában immár hosszú távú trendnek minősül a bűncselekmények számának csökkenése. A szélsőséges cselekedetek azonban, virtuális dimenziójukat is beleértve, ez alól kivételt képeznek – fejtette ki a Teraz.sk internetes hírportál TABLET.TV című műsorának vendégeként Jaroslav Málik országos rendőrfőkapitány-helyettes.
201703041058430.JMALIK_1-2.jpg

„Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a bűncselekmények száma csökkenőben van. A rendőrség által vezetett egzakt számokból indultunk ki. Az észlelt és felderített bűncselekményeket tartja nyilván“ – jegyezte meg Jaroslav Málik rendőrfőkapitány-helyettes. Ezen statisztikák szerint 2006-ban 115 151 bűncselekményt tartottak nyilván, amelyek 41,23 százalékát sikerült felderíteni. A 2016-os évben már csupán 69 635 bűncselekményről árulkodnak a statisztikai adatok, amelyek 56,74 százalékát sikerült felderíteni.

„Minden olyan cselekményt igyekszünk felderíteni, amely bűncselekmény jeleit mutatja. Megállapítani, dokumentálni és kinyomozni a tettest“ – reagált Málik a TABLET.TV azon megjegyzésre, hogy ha a rendőrség úgy határoz, hogy megkülönböztetett figyelmet szentel egy adott bűncselekmény fajtának, például a családon belüli erőszaknak, akkor a bűncselekmények magasabb számú észlelésével de facto „rontja” a statisztikáit. Hozzátette, hogy a rendőrség a bűncselekmények megelőzésében is jelentős szerepet játszik, amely érthető módon csökkenti a számukat.

„Ha a bűncselekmények száma csökken, az annak köszönhető, hogy a megfelelő erőket és eszközöket alkalmazzuk, emellett a rendőrség prevenciós tevékenységet is folytat. Ugyanakkor el kell mondani, hogy rengeteg olyan tényező létezik, amelyek a bűnözés mértékét befolyásolják. Ezek az életszínvonal, a gazdasági helyzet, de az is, hogy a polgárok maguk korszerűsítik vagyonvédelmüket“ – fűzte hozzá Málik.

„Viszont a rendőrségi járőregységek jelenléte is segítségül szolgálhat. Számos jogszabályi intézkedést említhetünk. Ha a rablásokat említi, szigorodtak a büntetések. Az elkövetők tudatosítják a kockázati tényezőt és a büntetés mértékét, amellyel rablás esetén sújthatóak“ – jegyezte meg. A vagyon elleni bűncselekmények területén a rendőrség arról számolhat be, hogy a 2006. évi 63 077 bűncselekményről (23,47 százalékos felderítettségi arány) 2016-ra 27 440-re (38,41 százalékos felderítettség) csökkent az ilyen bűncselekmények száma. 2006-ban 1594 rablást tartottak számon (48,18 százalékos felderítettség), míg 2016-banmár csak 526-ot (67,49 százalékos felderítettség).

A 2016-os statisztikai adatok tekintetében a gyilkosságok szolgálnak érdekességgel, mivel ebben az esztendőben a rendőrség 60 gyilkosságot könyvelt el és 63-at derített fel. A szemmel látható paradoxon oka, hogy a rendőrségnek mintegy 20 korábbi gyilkossági ügyet sikerült felgöngyölíteniük.

„A rendőrségnek az egész országot behálózó szervezett bűnözői csoportokat sikerült kiiktatnia, különös tekintettel Pozsony megye területére. Azáltal, hogy ezek a csoportok ilyen szerteágazóak voltak, számos tagjuk vizsgálati fogságban végezte, illetve büntetését tölti. A rendőrség további bizonyítékok megszerzésén dolgozik és régebbi bűncselekmények felderítésén is munkálkodik, beleértve a legsúlyosabbakat, vagyis a gyilkossági ügyeket is” – magyarázta Málik.

Ugyanakkor a 2015. évi statisztikai adatokhoz viszonyítva (30 eset 56,67 százalékos felderítettség mellett) 2016-ra (58 eset 36,21 százalékos felderítettség mellett) elszaporodott a szélsőséges cselekmények száma.

„Mindkettő igaz“ – válaszolta Málik arra a kérdésre, hogy mindez annak köszönhető-e, hogy a rendőrség jelentősebb figyelmet szentel a bűncselekmények ezen fajtájának, vagy esetleg általánosságban növekedett a számuk. „Meg kell állapítanunk, hogy a hétköznapi életben nagyobb számarányú szélsőséges viselkedés figyelhető meg. Ha ez a viselkedés túllépi a törvényi határokat, a rendőrség bűncselekményként dokumentálja. Úgy vélem, hogy ez egy, a világot és Európát is érintő globális trend. A társadalom radikalizálódik“ – mondta Málik. „Mi fokozott figyelemmel és erőbedobással reagáltunk, ami a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) új terrorellenes egységének létrehozásában, valamint a szélsőséges viselkedési formák monitorozásával megbízott fokozott számú alkalmazotti erőforrások jelenlétében is megnyilvánul“ – tette hozzá.

A rendőrség dolgát az is megnehezíti, hogy ezeknek a bűncselekményeknek egy jelentős hányadát a virtuális térben követik el. „Az egyik legnagyobb kihívást 2017-ben a szélsőségességgel és a terrorizmussal, valamint a szabályozatlan migrációval szembeni küzdelem jelenti. Nem utolsó sorban pedig itt van még a számítógépes bűnözés és a cyberfenyegetések“ – mondta Málik arról is szólva, hogy az elmúlt évben a rendőrségre háruló egyik legnehezebb feladatot a Szlovákia fél évig tartó európai uniós elnökségével összefüggésben az országban megvalósult több mint 200 „A-kategóriás”rendezvény biztosítása jelentette.

Megosztás