Szórványnap a Magyarság Házában
Felvidéket a Zobor-vidéki magyarság képviselte a rendezvényen. A vendégeket diós- és mákos kaláccsal, káposztáslaskával és borral kínálták. Eközben a Zoboralja Örökség Õrzői hímzőműhely tagjai bemutatták hímzéseiket és a csipkeverést.
"Nagyon ízlésesen díszített standdal várják az érdeklődőket ételkóstolóval és mindazokkal a tárgyakkal, amelyek az ő identitásukat szimbolizálják, de így tettek a Külsőrekecsinből érkező moldvai csángók, a Vajdaságból, Kukuszinából érkező fellépőink, és minden külhoni magyar régió képviseltette magát, Muravidék, Erdély, a Mezőség és Marosvásárhelyről is itt van egy tanulócsoport " - közölte Csibi Krisztina a Magyarság Háza igazgatója.
A pogrányi Tóth Borbála elárulta, hogy nagyon ritkán találkoznak a szórványban élőkkel. "Itt igazán megható, hogy sorstársaik vagyunk és megismerjük egymást, a kultúrájukat, s ez egy nagyon jó ötlet volt, amiért a szervezőknek köszönet jár."
A szórványból érkező csoportok hamar megtalálták a közös hangot, amihez a zene, a tánc, a finom sajtok és borok is hozzájárultak.
Bacsi Zsuzsanna a Muravidékről érkezett. "Hoztunk vágott zsírt, ami ugyancsak ebben a régióban található meg, főtt szalonnából készül ledarálva. Hoztunk tökmagolajat, ami szintén jellemző a vidékünkre, hoztunk házisonkát és málét, valamint a vidék jellegzetes borait" - sorolta.
A Kárpátaljáról érkező résztvevők sem érkeztek üres kézzel. "Több fajta bort hoztunk, kettőt emelnék ki, a száraz furmintot, ami a mi borvidékünkre jellemző száraz fajtákat, illetve egy cuvéet, egy vörös száraz bort is hoztunk, s mivel nem olyan régen volt Márton napja, ezért egy-két új hordót is megkezdtünk" - mesélte Bereczky István Nagymuzsalyról.
"Én mindig örülök annak, ha hasonló sorsú határon túli emberrel tudunk találkozni, mert úgy érzem, hogy sorstársak vagyunk és nagyon jól szót tudunk egymással érteni, hasonló problémákkal küzdünk, mindig jó egy ilyen alkalommal összefutni" - mondta Barkaszi Levente, aki ugyancsak Kárpátaljáról, Beregsom községből érkezett a rendezvényre.
Bár a szórványmagyarság sorsa gyakran a megmaradás küzdelmeiről szól, a búslakodáson ez alkalommal felülkerekedekett a magyar virtus, s ahogy megszólalt a zene, a táncosok is ott termettek.
A Magyar Szórvány Napja alkalmából a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Magyarok szórványban: Fókuszban Kárpátalja címmel tartott konferenciát, amelyen Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a nemzeti nyelv, a nemzeti identitás megtartása fontos és áldozatos munka, s e téren az igazi küzdelmeket a határon túli magyarok vívják.
"A szórványmagyarság jogkiterjesztésének útjára léptünk 2010-ben. Kimondtuk: nem határokban, nemzetben gondolkodunk. Megkezdtünk egy olyan munkát, mellyel megkérdőjelezhetetlen ellentéteket értünk el, amivel az anyaország támogatásáról biztosítottuk magyar testévreinket. Ezen elért kisebbségi jogok szintjéről visszalépni nem fogunk, s tovább haladunk a már megkezdett úton" - hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A Magyarság Háza szórványnapi programját egy nagyszabású gálaest zárta, melynek díszvendége idén Kárpátalja volt. Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója az ünnepségen úgy fogalmazott: „A legveszélyeztetettebb közösségeinkről beszélünk a mai napon, ami nem igazán pozitív, nem kedvező, hiszen a szórványosodás folyamata napjainkban is tovább folytatódik, de mi azt reméljük, hogy az anyaország támogatásaival egyre inkább lassíthatjuk ezt a folyamatot, és olyan központokat hozhatunk létre, ahol lesz lehetőségük a szórványban élőknek is magyar nyelven tanulni és az identitásukat erősíteni, ami nemcsak a családra hárul, hanem kicsit besegít ebbe az iskola, az oktatás és a kulturális intézmény is.“
A gálaesten a gesztei Téliződ Női Éneklőcsoport, a pogrányi Nagyharang és a gímesi Villő Hagyományőrző Csoportok, a csehi férfikórus és a nagycétényi éneklőcsoport tagjai zoboralji lakodalmast adtak elő. Az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolát egy versmondó diák képviselte, a gálaestet pedig a Vadketi Imre-Zsapka Attila-Sipos Dávid trió előadása zárta.
