Szlovákiai magyar találmány: a gömbsakk

Boholy János kisgyerekkora óta sakkozik. A fekete és fehér bábok összecsapásának szabályait a bátyjától tanulta. A játéknak akkoriban nagy divatja volt, Bátkában például falusi versenyeket is szerveztek: a felvég játszott az alvég ellen. János 9 évesen már részt vett a sakkviadalokon. éss nem csak játszott, már akkor elkezdett gondolkodni a játék továbbfejlesztésén.

„A legjobb felsőbátki játékost döntetlenre kényszerítettem, más lehetősége nem volt. Mikor bejelentettem neki, hogy döntetlen, akkor azt mondta – azért mégiscsak nagy mellénnyel –, hogy ez csak véletlen. Én pedig ráléptem a sakktáblára és azt mondtam, hogy nem véletlen, mert a C1-en lévő futó, ha kilép a H4-re, neked mattod van azonnal, nem döntetlened. Mattod! Õ pedig nevetve azt mondta, hogy a sakktábláról nem lehet kilépni, és ezzel vége lett a partinak” – emlékezett vissza Boholy János, a sakkgömb feltalálója.

A partinak vége lett, a játéktér határainak kiterjesztése viszont ettől kezdve egyre többet foglalkoztatta Jánost. Így jutott el a sakkgömb ötletéhez. A gömbnek nincsenek szegélyei, sarkai, a bábok lényegében körbe-körbe járhatnak rajta. Amikor megtudta, hogy Brazíliában is módosítottak a játékszabályon, két vezérrel is sakkoznak, még jobban fölbátorodott.

Mint Boholy János elmondta, akkoriban még nem nagyon lehetett glóbuszt szerezni. Bár az iskolában volt, de azt nem vihette haza, üzletben pedig nem lehetett kapni. „Így éveken keresztül fejben dolgoztam ki a lépéseket, melyik báb meddig érhet el, mi a hatásköre, mi a kapcsolatrendszere” – magyarázta portálunknak.

A lépéslehetőségekről egy 150 oldalas könyvet írt. Közben az első, mágnesekkel felszerelt, átalakított glóbusz is elkészült. A gömb alakú „táblának” köszönhetően a hagyományos értelemben biztosnak tűnő védelem is könnyen kicselezhető, a sötét vezért akár hátba is lehet támadni.

János találmányával az 1970-es években jelentkezett a magyar közmédia játékpályázatára, de akkor még nem járt sikerrel. Az elismerésre közel 30 évet kellett várnia. Szabadalmaztatott találmányát legelőször Lakitelken mutathatta be a 2000-es évek elején. Aztán jött a miskolci kiállítás, a feltalálók kiállításán egy Génius-díj, a genfi bronzérem, a nemzetközi találmányi vásár különdíja. Horvátország, Zágráb, Szerbia, a Tesla Fest, egy sanghaji ezüstérem és egy magyar jubileumi arany. Vitrinje ma tele van érmekkel és kupákkal, de János szerint nem ez a lényeg.

A sakkgömb feltalálóját kutatók keresték meg, akik azt szerették volna tudni, lehetséges-e találmányával valamilyen szinten bizonyítani Bolyai János gömbelméletét. A férfi, akinek a civil foglalkozása fémmegmunkáló, elkezdett a Bolyai-féle matematikával foglalkozni. Előadott a Magyar Tudományos Akadémián, a sakkszövetségben, az Erdélyi Tudományos Társaságban. Kiderült, hogy a sakkgömb a gömbelmélet bizonyítására nem a legtökéletesebb eszköz, ezért János a dimenziókat síkba vetítve létrehozta az emeletes sakkot. Újabban ezzel foglalkozik. Az emeletes sakkjátéknak most készül a számítógépes változata, amelyben valószínűleg egymásból nyíló helységek lesznek majd a játékterek.

Boholy Jánost lakóhelyén sokan csodabogárnak tartják, külföldön viszont vevők az újításaira. Lengyelországban például a sakkgömböt már az oktatásban is alkalmazzák. Állítólag fejleszti a logikát, a kreativitást és a térlátást. Minél fiatalabban kezdi valaki, annál könnyebben válik a játék mesterévé.