Szlovákia lakosságának több mint a fele állítólag jól áll anyagilag
Mozgásba lendült a szlovákiai gazdaság – ezt mutatják a statisztikai adatok. Fokozatosan megnyílhat a munkapiac, hogy munkát kínáljon az álláskeresők garmadájának. A több munka nagyobb jövedelmet is jelent a háztartások számára. Kérdés, hogy mennyivel nagyobbat. Az Eurobarometer legutóbbi felmérés szerint azonban nem is állunk nagyon rosszul.
Bár Szlovákiában sok olyan háztartás van, amelyben minden centet alaposan be kell osztani, de még több azoknak a száma, amelyek egyszerűen jól élnek. Szó sincs luxusról, inkább az emberek olyan csoportjáról, amely a panaszkodás ellenére is megengedheti magának azt, hogy bemenjen az üzletbe, és megvegye, amire éppen szüksége van.
Meglehet, hogy az említett felmérésből azért is az tűnik ki, hogy saját háztartása anyagi helyzetét a szlovákok 54 százaléka jónak tartja. Ha ezt apróra váltjuk, megállapíthatjuk, hogy honfitársainknak csupán 2 százaléka tartja „nagyon jónak“ a saját anyagi körülményeit, a fennmaradó 52 százalék pedig azt „inkább jónak“ tartja. Másrészt Szlovákia lakosságának 44 százaléka értékeli „rossznak“ a saját anyagi helyzetét. A maradék saját helyzetét nem tudta vagy nem akarta megítélni.
Egy év alatt a szlovákiai háztartások több mint egyötöde számít javulásra. Ellenben borúlátóan látja a saját anyagi lehetőségeit 18 százalék.
Annak ellenére, hogy a megkérdezettek több mint a fele saját anyagi helyzetét pozitívan értékeli, Szlovákia az európai ranglista alsó részében helyezkedik el. Előttünk foglaltak helyet az Európai Unió eredeti tagországain kívül olyan új tagországok is, mint Málta, több balti állam, Szlovénia, Csehország és Lengyelország is.
Mögöttünk kullognak a gazdasági válsággal leginkább sújtott uniós országok: Spanyolország, Olaszország és Görögország, valamint Portugália. A görögöknek csupán 30 százaléka tartja jónak a saját anyagi körülményeit.
Az európai háztartásokban élőknek csaknem kétharmada állítólag anyagilag jól áll. Legelégedettebbek az északi országokban élők. A svédeknek például 93 százaléka vallja azt, hogy anyagi jólétben él. Hasonló nézetet vall 10-ből 9 háztartás Dániában és Luxemburgban, és némileg kevesebb finn állítja önmagáról ugyanezt. Olyan országokról van szó, amelyek polgárai uniós viszonylatban a legtöbb pénzt keresik. A magasabb jövedelmekkel azonban magasabb árak is párosulnak. Ekképp uniós viszonylatban nem csak a bérek, hanem az árak is ezen országokban a legmagasabbak közé tartoznak.