2026. szeptember 21., 18:57

Szerdára esik az őszi napéjegyenlőség

2026-ban az őszi napéjegyenlőség szeptember 23-án, szerdán kora reggel, közép-európai nyári idő szerint 2 óra 05 perckor következik be. Ezzel a teljes északi féltekén, így Szlovákiában is kezdetét veszi az csillagászati ősz. Ezzel szemben a déli félteke ezen a napon lép be a tavaszi évszakba.

Ősz
Illusztrációs felvétel
Fotó: Pixabay

Az őszi napéjegyenlőség, azaz a csillagászati ősz kezdetének pontos időpontja nem esik minden évben ugyanarra a napra és órára. Tavaly például szeptember 22-én, 20 óra 19 perckor következett be. A jelenség oka abban rejlik, hogy a naptári év alapesetben 365 napból áll, ami nincs teljes összhangban a Föld Nap körüli keringési idejének valódi tartamával.

Az őszi napéjegyenlőség nem esik minden évben ugyanarra a dátumra, mivel a Föld egy teljes keringése a Nap körül 365,2422 napig tart, és nem pontosan 365 napig. Ezt az eltérést a szökőévek beiktatásával kompenzáljuk, ezért az őszi napéjegyenlőség időpontja évente csaknem hat órával eltolódik, majd négyévente egy 24 órás ugrással visszatér. A 21. században az őszi napéjegyenlőség legtöbbször szeptember 22-re vagy 23-ra esik, ritka esetben azonban szeptember 21-én is bekövetkezhet” 

– nyilatkozta a TASR hírügynökségnek Ján Svoreň, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Csillagászati Intézetének (AsÚ) csillagásza.

Svoreň kifejtette: az őszi napéjegyenlőség pillanatában a Nap az éggömbön áthalad az égi egyenlítőn, az északi félgömbről a déli félgömbre lépve, és pontosan a zenitben áll az egyenlítő felett. A napéjegyenlőség napján a Nap pontosan keleten kél és pontosan nyugaton nyugszik. A nappal és az éjszaka hossza a napéjegyenlőség idején a Napnak a matematikai horizonthoz viszonyított tényleges kelése és nyugvása szempontjából egyenlő.

A csillagászati refrakció hatására azonban a csillagász szerint a Nap a keléskor valamivel korábban, a nyugváskor pedig valamivel tovább látható. Ezért a nappal és az éjszaka tényleges hossza csak két nappal a napéjegyenlőség dátuma után egyenlítődik ki. Ezt követően a nappalok rövidülése ekkor a leggyorsabb, majd a téli napforduló közeledtével lelassul. Szeptember végén a nappalok napi négy perces ütemben rövidülnek, míg december közepén már csak napi egy perccel.

Fontos tudatosítani, hogy a nappalok nem az őszi napéjegyenlőséggel kezdenek rövidülni, hanem már a nyári napfordulótól, 2026. június 21-től fogva, amikor a Nap 16 órát és 10 percet tartózkodott a horizont felett. A napéjegyenlőség idején ez az időtartam 12 óra, míg a téli napfordulókor, 2026. december 21-én mindössze 8 óra 16 perc lesz. Ráadásul a nappal hosszán itt azt az időtartamot értjük, amíg a Nap a horizont felett tartózkodik, így a teljes szürkület és a teljes hajnalodás csillagászati szempontból az éjszaka részét képezi, ami a hétköznapi felfogásban nem megszokott”

 – magyarázta Svoreň.

Az őszi napéjegyenlőséget követő hosszabb éjszakáknak köszönhetően számos csillagászati jelenség is kedvezőbb feltételek mellett figyelhető meg. A Merkúr megfigyelésére a csillagász szerint október 12. körül adódik a legjobb lehetőség. Javulnak a Mars, valamint a Szaturnusz megfigyelési feltételei is; utóbbi szeptemberben és októberben szinte egész éjszaka látható, mivel kevéssel a napnyugta után kel.

A üstökösök közül a csillagász kiemelte, hogy az év végéig kistávcsövekkel is elérhető a 10P/Tempel 2 jelű, a Jupiter-családba tartozó rövid periódusú üstökös. A kométát E. W. L. Tempel fedezte fel 1873. július 4-én. A perihéliumán 2026. augusztus 2-án haladt át. Szeptemberben 22:00 és hajnali 02:00 óra között figyelhető meg az égbolton, ezt követően a láthatósági feltételei romlanak. A közeljövőben, október 6. és 10. között aktív lesz a Drakonidák meteorraj is, amelynek maximális aktivitása október 9-re várható.

Az idei csillagászati ősz december 21-ig tart, amikor közép-európai idő szerint 21:50-kor bekövetkezik a téli napforduló, és kezdetét veszi a csillagászati tél. A meteorológiai ősz ezzel szemben már szeptember 1-jén elkezdődött, és november 30-án ér véget, december 1-jével pedig belép a meteorológiai tél. A meteorológusok ugyanis az évet a naptári hónapok alapján egyenlő, háromhónapos időszakokra bontják.

Megosztás
Címkék