Szép Fülöp kasztíliai király 520 éve halt meg

Habsburg Fülöp 1478. július 22-én (más források szerint június 22-én) született a későbbi német-római császár I. Miksa és Mária, Merész Károly burgundi herceg egyetlen lányának fiaként. Anyja halála után, négyévesen megörökölte a burgundiai hercegséget, és számos németalföldi birtokot, ezeket gyámként apja kormányozta. A Habsburgok és a Spanyolországot egyesítő Trastámara-dinasztia franciaellenes szövetségének erősítése érdekében tizenhat évesen, 1496-ban elvette Johannát, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella lányát, ugyanekkor Fülöp húga, Margit a spanyol trónörökös János asztúriai herceg felesége lett. 

A dinasztikus házasság - legalábbis az egyik oldalról - valódi szerelemmé változott, Johanna fülig beleszeretett rendkívül előnyös külsejű férjébe, aki nem véletlenül kapta meg kortársaitól a Szép jelzőt, Fülöp azonban folyamatosan csalta feleségét, s hiába született hat gyermekük, a házasság megromlott. 

János 1497-ben meghalt, gyermeke nem sokkal később halva született, Fülöp pedig bejelentette igényét a két spanyol királyság trónjára. Izabella és Ferdinánd azonban inkább idősebb lányukat, Izabella portugál királynét tették meg trónörökösnek, de nem sokkal később ő, majd csecsemő fia is meghalt, s 1502-ben előbb Kasztília, majd Aragónia rendi gyűlése is Johannát és Fülöpöt nyilvánította a trón örökösévé. Fülöp a következő évben Németalföldre utazott, nem sokkal később felesége is követte, itt érte őket 1504 novemberében I. Izabella halálának híre. Kasztília trónja ezzel a férje által szigorú őrizetben tartott Johannára szállt, mivel Kasztília és Aragónia csak perszonálunióban egyesült, Izabella utódja gyermeke lett. 

Ferdinánd felesége halála napján lemondott a kasztíliai trónról, de kihasználva Izabella végrendeletének azt a pontját, amely szerint ha Johanna távol van, nem akar, vagy nem képes uralkodni, a hatalmat helyette apja gyakorolja, a rendi gyűléssel uralkodásra alkalmatlannak minősíttette lányát és átvette a kormányzást - ekkor szerepelt először hivatalos dokumentumban Johanna állítólagos őrültsége. Fülöpöt különösen rosszul érintette, hogy Izabella végrendelete csak királyi hitvesnek tette meg, s megpróbált kibékülni immár királynő feleségével. Esélyeit a tényleges hatalom megszerzésére növelte, hogy Kasztília forrongott, az előkelők jelentős része szembefordult Ferdinánddal, mert az a franciákhoz közeledett és XII. Lajos francia király unokahúgát jegyezte el. Ferdinánd és Fülöp követek útján tárgyalásokat kezdett és 1505. november 24-én Salamancában egyezséget kötöttek, amelynek értelmében Johanna, férje és apja közösen uralkodnak Kasztíliában, a régensi feladatokat Ferdinánd látja el. 

Fülöp és Johanna 1506 elején indult Spanyolországba Németalföldről, de útjukat hajótörés miatt Angliában meg kellett szakítaniuk. 

Áprilisban szálltak partra négyezer katona kíséretében La Corunában, s érkezésük hírére a kasztíliai főurak tömegesen pártoltak hozzájuk, a klérus is őket támogatta. Fülöp belátta, hogy felesége soha nem járulna hozzá ahhoz, hogy nélküle uralkodjon és immár személyesen kezdett tárgyalni Ferdinánddal. Az 1506. június 27-én aláírt villafáfilai egyezményben a megrendült helyzetű Ferdinánd "legkedvesebb gyermekei" javára lemondott Kasztília kormányzásáról, emellett após és vő közösen nyilvánították ki, hogy Johanna a "becsülete érdekében" nem részletezett "betegségei és szenvedései", azaz őrültsége miatt alkalmatlan az uralkodásra. Ferdinánd a szerződést még aznap érvénytelennek nyilvánította arra hivatkozva, hogy azt kényszer hatására írta alá, de annak feltételeit betartva visszatért Aragóniába. A kasztíliai rendek 1506. július 12-én tettek esküt Fülöpre és a királynői címét megtartó Johannára, illetve legidősebb fiukra, a későbbi V. Károly német-római császárra. Fülöp uralkodása azonban csak tíz hétig tartott, így nem nyílt lehetősége nagyszabású tervei, így többek között hadászati és pénzügyi reformok megvalósítására, s szándékában állt az 1478-ban létrehozott inkvizíció hatalmának korlátozása is. 

A mindössze 28 éves Szép Fülöp váratlanul, ötnapos betegeskedés után hunyt el 1506. szeptember 25-én Burgosban, Johanna akkor hatodik gyermekükkel volt várandós. Halálának oka valószínűleg tífusz vagy pestis volt, egyes források szerint egy meleg napon labdajáték közben, kimelegedve több pohár jeges vizet ivott meg és ezután esett lázasan ágynak. Sok kortársa és özvegye viszont úgy vélte, megmérgezték és a háttérben Ferdinándot vagy XII. Lajos francia királyt sejtették. 

A hagyomány szerint az egyébként is melankolikus természetű, skizofréniára hajlamos Johannán a gyász hatására teljesen elhatalmasodott az őrület, hónapokig nem volt hajlandó eltemettetni férje holttestét, később ez adott alapot arra, hogy apja egy évvel később élete végéig Tordesillas várába zárja. 

Az intrikákban járatos, ravasz és gátlástalan Fülöp leginkább felesége, Őrült Johanna történetén keresztül él a köztudatban. Rövid uralma alatt nem voltak jelentős intézkedései, ám ő volt az első Habsburg spanyol trónon. Legidősebb fia, V. Károly egyesítette a Habsburg, burgundi, kasztíliai és aragóniai örökséget, és a kor leghatalmasabb uralkodója lett, "akinek birodalmában soha nem nyugodott le a nap". 

Fülöp és Johanna hat gyermeke a korban szokatlan módon mind megélte a felnőttkort: Eleonóra francia, Izabella dán, Katalin portugál királyné lett, I. Ferdinánd magyar király és német-római császár, Mária a mohácsi csatában elesett II. Lajos magyar felesége, majd Németalföld kormányzója volt.