Szent László életműve a bátor kiállásra emlékeztet
A kiállításmegnyitóval, előadásokkal, filmvetítéssel, valamint a Ferenc pápa által megáldott Szent László-láng és egy díszes zászló átadásával egybekötött rendezvény este a Szent András-templomban tartott ünnepi szentmisével zárult, amely során a Szent Lászlóról, Szent Erzsébetről és Szent Margitról készült tűzzománc képek megáldására is sor került.
A megemlékezés elején Stubendek László, Komárom polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, köztük Okos Márton erdélyi közírót, a Szent László-emlékév egyik kezdeményezőjét és a Tanácsadó Testületének tagját, továbbá a testület elnökét, Gaal Gergelyt, valamint az eladók között Medgyesy S. Norbert művelődéstörténészt és Kiss Tamást, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatóját, illetve a Nemzetközi Szent György Lovagrend képviselőit. A városvezető röviden méltatta Szent László király (1046.6.27 – 1095.7.29.) munkásságát, aki jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a Szent István-i alapokra épült Magyarország tovább erősödjön és virágozzon.
A kezdeményezésről Okos Márton szólt. Elmondta: a tavalyi Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg 2017-ben a Szent László-emlékévet a lovagkirály magyar trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Egyebek mellett egy 1964-ben Nagyváradon lejátszódott, példaértékű történetet is elmesélt. Amikor a román kommunista hatalom le akarta bontani a párt útjában levő Szent László téri templomot, a helyi lakosság összefogása mentette meg azt az utókor számára. A pünkösdi szentmise után ugyanis a hívek a szentélyben maradtak, aztán mások is csatlakoztak hozzájuk, és körbevették a templomot. Elszántságuk láttán nem akadt olyan cég, amely hajlandó lett volna elvégezni a bontásai munkálatokat. Bár az eset után a bíróság 13 személyt elítélt, de a templom ma is áll. A nagyváradiak hiszik, hogy akkor is Szent László segítette meg, kellő lelkierővel vértezte fel őket. Okos Márton hangsúlyozta: „Legyünk büszkék arra, hogy ilyen lovagkirályunk van, a szomszéd népeket pedig arra kérjük, hogy tiszteljék azt a nemzetet, amelynek ilyen uralkodója volt!“.
Gaal Gergely a Tiszta hittel és erős kézzel című kiállítás megnyitása kapcsán feltette a kérdést: miért is kell a régmúlt eseményeire, jeles személyiségeire emlékeznünk? „A történelem nem egy lezárt doboz, hanem egy folyamat. Ha tudni akarjuk, hogy hová megyünk, akkor előbb tudnunk kell azt, hogy honnan jöttünk“ – fejtette ki. Kiemelte: „Szent Lászlót ma is példaként kell állítani politikusaink, illetve Európa és a világ vezetői elé! Életműve emlékeztet: ma is legyen elég bátorságunk kiállni hitünk, hazánk, családunk, anyanyelvünk és kultúránk védelmében!“.
Ez alkalommal Komáromban is fellobbant az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által az év elején elindított, majd Ferenc pápa által a Vatikánban megáldott Szent László-láng, amely ez évben sok – a lovagkirály életéhez kötődő településre – jut(ott) el. Emellett Komárom város ajándékba kapta a Pécsi L. Dániel jelképművész által készített Szent László-zászlót. Stubendek László polgármester a bejelentésre e szavakkal reagált: „Megőrizzük e lángot, és hűek leszünk Szent László hagyatékához“.
Ezt követően Az élő Szent László – a megénekelt múlt címmel Medgyessy S. Norbert művelődéstörténész beszélt a Szent László-tiszteletről és a lovagkirály győri hermájáról, amely a harmadik legértékesebb ereklye a Szent Korona és a Szent Jobb után. Kiemelte: Szent László 1083-ban szentté avattatta az államalapító István királyt, valamint annak fiát, Imre herceget, Gellért püspököt és két zobori remetét, Andrást és Benedeket. Ezáltal is bizonyítva, hogy Magyarországot önálló szentjei révén méltó hely illeti meg a keresztény államok közösségében. „Ország- és egyházépítőként is tiszteljük őt” – szögezte le az előadó, aki végül Szent László király 825 évvel ezelőtt írt himnuszát közösen énekelte el a jelenlevőkkel.
Majd Testedben ékes, karodban erős – Szent László arcrekonstrukciója címmel Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója tartott filmvetítéssel egybekötött előadást. Egyebek mellett elmondta: a hermát és a benne található koponyaereklyéket, amelyeket 1861-ben a győri bazilika Héderváry-kápolnájában, új oltáron, díszes üveggel borított tartóban helyeztek el, 2011-ben a győri Hittudományi Főiskolán természettudományi és műszaki vizsgálatoknak vetették alá. A levetített 25 perces film Szent László kultusztörténetéről és az arcrekonstrukciós vizsgálatról szólt. Az utóbbiból kiderült: a herma valóban az Árpád-házi király arcvonásait tükrözi. Megemlítette a herma tiszteletéhez kapcsolódó mondát is, mely szerint 1762-ben földrengés volt Győrött, és az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért, hogy mentse meg a várost. Mivel meghallgattattak, s nem történt nagy kár, ezért Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben körmenetben vigyék végig a hermát a városon. Ez a szokás 1950 és 1989 között ugyan szünetelt, de azóta ismét minden évben megtartják a körmenetet.
A kiállítás megtekintése után a jelenlevők átvonultak a Szent András-templomba, ahol Kiss Róbert kanonok, püspöki helynök celebrálta a Szent László ünnepi emlékmisét. A jellemes szent király érdemei közül fontosnak tartotta kiemelni: „tartást adott a nemzetnek”. A mise keretében megáldotta a Fehér Margit képzőművész által Szent Lászlóról, Szent Erzsébetről és Szent Margitról készített tűzzománc képeket. A Nemzetközi Szent György Lovagrend testületének tagjai pedig tisztelegtek a magyar szentek oltára előtt.
