Szégyenfalra való politikusok és kibeszéletlenség

Gyurcsánynak, Botkának és Vonának is szégyenfalon a helye

Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem álltak ki a magyar nemzet határokon átívelő egysége mellett, nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek, a Demokratikus Koalíció elnökének, Botka László (MSZP) szegedi polgármesternek és Vona Gábornak, a Jobbik elnökének is.

Hangsúlyozta: 2010 óta az ellenzék újra és újra bizonyította, hogy nem lehet rá számítani, ha nemzeti ügyekről van szó. Ezzel szemben a külhoni magyarok a Fidesz-KDNP szövetségre változatlanul számíthatnak, “számunkra a nemzet a magyarok összessége határainkon innen és túl” – jelentette ki.

Jobbik: a Fidesz-KDNP-nek is van mit szégyellnie

A Jobbik erre reagálva a kormánypártok Trianonnal kapcsolatos lépéseit nevezte szégyellnivalónak közleményében. Az ellenzéki párt frakciója arra emlékeztetett, hogy a Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor és pártja 1990-ben még látványosan kivonult a Parlament ülésterméből, amikor Trianonra kellett volna emlékezni. Ezt a “gyalázatot” a Fidesz és a KDNP a héten megismételte, amikor elutasították, hogy 2020 Trianon-emlékév legyen – húzták alá.

LMP: mindenki közös felelőssége tanulni a múlt hibáiból

Az LMP közleményében azt írta, ezen a napon fontos emlékezni arra, hogy mindenki közös felelőssége tanulni a múlt hibáiból, és olyan nemzetpolitikai stratégiát megvalósítani, amely a jelen helyzetben a lehető legnagyobb támogatást nyújtja a külhoni magyar közösségeknek, miközben tiszteletben tartja azok önrendelkezési jogát.

Együtt: a kisebbségek is a nemzet részei

Az Együtt közleményében kiemelte: a trianoni békeszerződés és az abból eredő “máig tartó fájdalom” nem választhatja szét a magyar nemzet tagjait. Trianon fájó igazsága arra tanít, hogy “a velünk élő kisebbségek ugyanúgy a nemzet részei, ahogy a többség: ha őket elnyomjuk, azzal leginkább saját magunknak ártunk” – tették hozzá.

Párbeszéd: Trianon a társadalom nagy, kibeszéletlen témája

A Párbeszéd közleményében úgy fogalmazott, a trianoni békeszerződés a magyar társadalom egyik nagy kibeszéletlen témája, nagy sebeket okozott, amelyek máig éreztetik hatásukat. A párt szerint olyan Magyarországra van szükség, ahol mindenki számít, és amely a külföldre vándorolt és elszakított magyarokat is támogatja identitásuk megőrzésében.

Országszerte emlékeztek

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a többi között Debrecenben, Egerben, Kecskeméten, Keszthelyen, Miskolcon, Nagykanizsán és Zalaegerszegen is tartottak megemlékezéseket.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.

A magyar nemzet államhatárok feletti összetartozása valóság

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.